Idézd fel!
- Gyűjtsétek össze egy pókhálóábrába a táblán, milyen történelmi eseményeket idézett fel Kölcsey Ferenc Hymnus című költeményében!
Vörösmarty Mihály: Szózat
Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, ó magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.
Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.
Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszu harc alatt.
És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.
S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
„Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!”
Az nem lehet, hogy annyi szív
Hiába onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.
Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.
Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.
S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körűl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl.
Légy híve rendületlenűl
Hazádnak, ó magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.
A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
(1836)
Kérdések, feladatok
- Magyarázd meg a következő szavak jelentését: ápol, eltakar, elbukál!
- Keress olyan szavakat, kifejezéseket a versben, amelyek a múlt jellemzését szolgálják!
- Gyűjts érveket és ellenérveket, a te életedre igaz-e, hogy a haza az ember „éltetője”!
- A költő kétféle jövőképet rajzol fel a versben. Melyik a kidolgozottabb? Vajon miért?
A kitartás eszméje
Kölcsey Ferenc Hymnusához hasonlóan Vörösmarty Mihály (1800–1855) Szózata is a hazaszeretet jelképes költeményévé vált. A vers 1836-ban született, a címe felhívást, kiáltványt jelent. 1843-ban a Nemzeti Színház igazgatója pályadíjat tűzött ki a Szózat megzenésítésére, s a húsz aranyat Egressy Béni nyerte meg.
A vers műfaja
A Szózat műfaja óda, a haza iránti rendületlen hűség gondolatát fogalmazza meg, és erre buzdítja nemzetét, hallgatóságát is. Az óda fennkölt témáról szóló, ünnepélyes hangvételű lírai műfaj.
A vers szerkezete
A Hymnushoz hasonlóan keretes szerkezetű: az első két versszak a költemény végén kis változásokkal (szórendcsere) megismétlődik. Az állhatatosságra, a sors elleni fellépésre („Az nem lehet, hogy…”) buzdító strófák megismételve hangsúlyosabb szerephez jutnak. Az ismétlődés és a fokozás meghatározza a vers szerkezetét.
A fokozás a magyar történelem dicső tetteinek felsorolásával kezdődik (3–6. vsz.). Árpád és a honfoglalás, majd a törökverő Hunyadi János győzelmei után a kurucok csatái, a Rákóczi-féle szabadságharc eseményei elevenednek meg. A történelmi példák érzékeltetik azt is, hogy mennyi áldozatot hoztak a hazáért elődeink. A múlt képei után a romantikára jellemző ellentételezésnek megfelelően a jelen következik (7–9. vsz.). A jelenből visszatekintve hangzik el a kijelentés: ezek a harcok, szenvedések nem történhettek következmény nélkül, és el kell jönnie a felemelkedésnek. A következő három versszak (10–12.) a jövő kétféle lehetőségét írja le: a „jobb kort” és vele szemben a „nagyszerű” halált. A jövő nemcsak dicsőséget és felemelkedést rejthet, hanem a halál, az elbukás lehetőségét is. A vers elején megfogalmazott rendületlen hazaszeretetre buzdító kérés az utolsó versszakokban (13–14.) felszólításként tér vissza.
Képek és irodalom
A szabadságharc leverése utáni évtizedben a kiállításokon megsokasodtak a nemzeti szenvedéstörténet képei. A tragikus történelmi mozzanatokat megjelenítő festmények a nemzeti sors jelképei is voltak. Az alkotók drámaként fogták fel a nemzeti sorsot, a történelmet soha nem szűnő küzdelmek sorozataként láttatták.
Madarász Viktor festménye a 14 éves Thököly Imrét ábrázolja, akinek álmában megjelenik atyja szelleme. Az apa, akinek várát a Habsburgok ostromolták, az erőd közelgő elestét és saját közeli halálát érezve a maradás mellett döntött. Fiát viszont híveire bízta, hogy menekítsék Lengyelországba. A bujdosó fiú álmában megjelenő szellem immár azt jelzi, hogy a vár elesett, a börtönbe vetett apa pedig meghalt. Kezéről látjuk bilincseit lehullani, ezeket már a halál oldotta le.
Keresd meg az interneten Székely Bertalan Thököly Imre búcsúja című festményét! A történet melyik mozzanatát dolgozta fel a művész? Melyik ábrázolást érzed hatásosabbnak?
A klasszicizmus térnyerése
Részletek (Vörösmarty Mihály: Szózat)
Költői eszközök a Szózatban
A „Himnusz” és a „Szózat” összehasonlítása
„Himnusz” és „Szózat” táblázatban
Kutass a világhálón!
- A hatodikban tanult költemények közül több is a szerelemről szól. Idézz fel ezek közül néhányat, és gyűjts olyan költői eszközöket, amelyek visszatérően megjelennek!
