Bevezető
Az idősebbek és fiatalok közötti kapcsolatrendszer működésének minősége, hatékonysága minden társadalom számára kulcsfontosságú tényező. Egyrészt meghatározza azt a feltételrendszert, amelyben a gyermekek felnőnek, másrészt kihat azokra a tényezőkre, amelyek segítségével az időskorúakat gondozzák és ellátják a fiatalabb nemzedékek.
Én együtt élek a nagyszüleimmel. Sokat tanulok tőlük, az élet minden területéhez tudnak okos tanácsokat adni nekem. Ugyanakkor az együttélés számos nehezen kezelhető problémát is felvet…
Mi ugyan külön élünk, de így is tudok nekik segíteni. Megtanítottam őket internetezni. Azóta naponta beszélünk skype-on. Nemrég olvastam A Matuzsálem-összeesküvés című könyvet, amely azt a témát boncolgatja, hogy Európában sok helyütt tehernek tartják az időseket. Az idősek már nem tudnak termelni, felélik a tartalékokat a fiatalok elől, tehát haszontalanok a társadalom számára, amely kirekeszti és ellenséggé teszi őket. Így az időskorúak hátrányos megkülönböztetése általánossá válik.
Keresztrejtvény
1. feladat
Olvassátok el a könyvet, és rendezzetek vitát az olvasottakról!
Az elkövetkező évtizedekben minden uniós országban megugrik az idősek népességen belüli részaránya, míg a fiatalok és munkaképesek száma csökkenni fog. Az élettartam meghosszabbodása a modern társadalmak jelentős vívmánya, ugyanakkor kétségtelen, hogy a népesség elöregedése komoly kihívásokat is jelent az egyes országok gazdaságai és jóléti rendszerei számára. A legnagyobb gondot az életkorral kapcsolatos (nyugdíjak, a hosszú távú ápolás költségei mellett az oktatással és a munkanélküliséggel összefüggő) kiadások jelentik.
4. feladat
Olvassátok el kortársaitok megjegyzéseit a generációk együttélésével kapcsolatos problémákról! Ti is így látjátok ezt?
Közösségi média

„Nehezen tudom megértetni magam a nagyszüleimmel! Úgy érzem, hogy két világ vagyunk! Amiről beszélek, azt nem értik, amit mondanak, azt én nem értem!”
„Sokszor türelmetlen vagyok, mert az anyám nem érti, miért kell annyit a gép előtt ülni, ahelyett, hogy kimennék a jó levegőre! Az ő idejükben nem fordulhatott elő, hogy tavasszal szobaszínük legyen!”
Egy hazai kutatás arról is beszámolt, hogy a rendszerváltás óta megkétszereződött a „mamahotel” szolgáltatásait élvező, 20–39 éves fiatalok száma. 1990-ben tízből ketten éltek együtt a szüleikkel, 2011-ben tízből már négyen laktak a szülői házban.
Mamahotel, papabank
Kiegészítő szöveg
A szülőktől való elköltözést, és egy új otthon megteremtését (tartós albérletet is számításba véve) és az új család alapítását számos tényező akadályozhatja meg. A mai fiatalok jóval később alakítanak ki tartós párkapcsolatot, és házasodnak meg, mint a szüleik. Az otthonválasztás kényelmességét az is alátámasztja, hogy sokan felsőfokú intézményben tanulnak. Többen külföldön vállalnak munkát, és kitolódik a diploma megszerzése, vagy más intézménybe iratkoznak be. Az „otthonmaradást” sok esetben az is konzerválhatja, hogy ahhoz, hogy valaki albérletet tudjon fizetni, jövedelemmel kell, hogy rendelkezzen. (Itt nem a szülők anyagi támogatására gondolunk!)
A népesség alakulása szempontjából nagy jelentősége van annak, hogy egy-egy országban hogyan alakul a csecsemőhalandóság.
A csecsemőhalandóság egy demográfiai mutató, az 1000 élve születésre jutó 1 éves kor alatti halálozások éves száma. A Földön az átlag 44, vagyis 1000 csecsemő közül 44 gyermek hal meg 1 éves kora előtt.
Csecsemőhalandóság a Földön (ezrelék)
Forrás: US Census Bureau adatai alapján szerk.: Pirisi G. 2009
Csecsemőhalandóság
5. feladat
Vitassátok meg a térkép alapján, hogy jelenleg a világ mely országaiban vannak a legveszélyeztetettebb helyzetben az újszülöttek!
Nézzetek utána, hogy milyen okok lehetnek a korai halandóság előidézői!
6. feladat
Elemezzétek az alábbi diagram adatait! Vitassátok meg, milyen okok válthatják ki azt, hogy a felnőtt fiatalok „gyerekstátuszban” élnek a szüleikkel egy háztartásban! A vita után olvassátok el, hogy mit gondolnak erről a kérdésről a kutatók! Miben értetek velük egyet, és miben nem?
Milyen családtípusban éltek a 20–39 év közötti fiatalok?
Forrás: TÁRKI
Frank Schirrmacher: A Matuzsálem-összeesküvés (részlet)
Pontosan tisztában vagyok azzal, hogy az idősek többsége nem tud mindent megváltoztatni, és nem is kell mindent megváltoztatnia. Nem múlik el nap anélkül, hogy a médiában ne tűnnének fel mindenféle emberek, akik testüket gyűrűkkel, tetoválásokkal, műtétekkel vagy implantátumokkal próbálják feltuningolni. Minket nem kellene, hogy annyira érdekeljen, mit tesznek mások a saját testükkel, sokkal inkább azzal kellene foglalkozniukn mit tesz a társadalom a mi testünkkel. Mert a többi ember az, aki öregedő testünket fájdalmas módon jelekkel és vágásokkal fogja kitetoválni. Ezeket nem lehet látni, csupán érezni. Például abban, hogy az idős emberek, ha egyáltalán szerepelnek tévéfilmekben, sokáig csak kórházi betegként vagy gyógyszerek, protézisragasztók és vizelethajtó teák fogyasztóiként tűnnek fel. Az olyan társadalom, mint a miénk, amelyben egyre jobban rá vagyunk utalva a média által közvetített szerepmintákra, mivel minden más hagyományt már lebontottak, úgy rakja össze az öreg emberek testét, mint Frankenstein az általa alkotott szörnyet, hogy aztán a közösség kivesse magából.
Ford: Orczy Zsuzsa, Scolar Kiadó, 2007.
8. feladat
Olvasd el a fejezethez tartozó szöveget!
Gondolkodtató
generation@school2013
Jó, hogy eszedbe jutott! Ez a kezdeményezés arra ösztönzi a tanárokat, hogy olyan programokat szervezzenek a tanulók és közösségeik idősebb tagjai között, amelyek elősegíthetik a jobb megértést és a generációk közötti párbeszédet.
A témához kapcsolódó további leckék:
5.5 Történelem - társadalomismeret 9. – Az államalapítás5.9 Történelem - társadalomismeret 9. – Az átalakuló Európa
5.10 Történelem - társadalomismeret 9. – Birodalmak szorításában