Idézd fel!
- Hogyan nevezzük a szó eleji hangok ismétlődését? Mondj rá gyűjtésedből példát!
Weöres Sándor: Himnusz a Naphoz
Lassú tűzzel guruló Nap,
gabonával vemhes hónap
templomában áldozópap!
Mit tudsz a tünő örömről,
ami a rügyön dörömböl,
hőt-hűst váltó légbe bömböl?
Vasárnap van: ládd, a réten
lányok kergülnek középen,
mint a hattyúk, habfehéren.
Kebelükben lángok laknak.
Hogy mit kapnak, hogy mit adnak,
meg se kérdik. Így mulatnak.
Áldd meg őket, bizsergető
arany-korbács, nedv-kergető
legmagasabb égi tető!
Csókold hajról hajra őket
s a lócán a vén ülőket
és a tarka temetőket.
Pondró ébred zöld ereken,
görnyedt ember bottal megyen,
csontváz kattog fönn a hegyen.
Lompos farkú szél csatangol,
por-gubát varr, ágat hangol.
Tej csordul a nagyharangból.
Nap, ős-éjü forró csónak,
élettelen, maradj jónak,
kötözőnek, oldozónak.
Kérdések, feladatok
- Hogyan jelennek meg a himnusz műfaji jegyei a szövegben?
- Mi mindennel azonosítja a költő a Napot? Keresd meg a Nap jellemzőit is!
- Milyen mondatfajták találhatók a versben? Mi a szerepük?
- Keress metaforát, hasonlatot, alliterációt a versben!
- Figyeld meg a strófák rímszerkezetét!
A himnusz
Weöres Sándor (1913–1989) költészetét a sokszínűség jellemzi, verseiben a világ végtelen tarkasága tükröződik. Alsó tagozatban számos gyermekversével megismerkedtünk.
A vers műfaja
Radnóti Miklós Tétova óda című versével az óda műfajának megújítására tett kísérletet. Weöres Sándor, ahogyan erre az előző fejezetben Kölcsey Ferenc Hymnusa már példa volt, az antik irodalmi és a keresztény liturgikus hagyomány részének tekinthető műfajt, a himnuszt választotta mondanivalója formájául. Weöres költeménye a Napot emelte témává, egy olyan természeti erőt, amely az istenség vagy az elvont eszme mellett gyakori megszólítottja a himnusz műfajának. Emellett a vers tájleíró költemény is, amelyben a szemlélődő lírai én nem jelenik meg.
A vers központi képe
Az első versszak nem csupán megszólítást tartalmaz, egyúttal jellemzést is, amennyiben a Napot egy áldozópappal azonosítja. Ez a metafora végigvonul az egész költeményen, előbb kérdést intéz a lírai én a megszólítotthoz, majd több felszólítással kísérli meg tettekre buzdítani. A vers a Napot mint a természet megtermékenyítőjét, éltetőjét láttatja.
A zeneiség eszközei
A költemény hangzásvilágát a sorvégi bokorrímek és a vissza-visszatérő alliterációk határozzák meg, amelyeknek köszönhetően a szöveget erős zeneiség jellemzi.
Képek és irodalom
Az impresszionizmus irányzata az 1860-as években bontakozott ki. Festőit elsősorban a pillanatnyi látvány foglalkoztatta. A természetes fény hatásait vizsgálták, ezért tájképeik nagy részét a szabadban, rövid idő alatt alkották meg. Képeik emiatt a kor nézői számára vázlatosnak hatottak. Művészi gyakorlatuk eltért a korábbi évszázadok tájképfestőiétől, akik a természetben csak tanulmányt készítettek, és műveiket jellemzően a műteremben készítették el. Az irányzat vezető mestere, a francia Claude Monet (ejtsd: klód moné) 1890-től sorozatokat készített, amelyeken egy-egy témát (szénaboglyák, nyárfák a folyóparton, a roueni [ejtsd: ruani] székesegyház homlokzata) különböző évszakokban, napszakokban, eltérő fényviszonyok között örökített meg. A festmények kompozíciója és festésmódja mindig hasonló, különbséget az eltérő szín- és árnyékhatások jelentenek.
Keress meg minél többet valamelyik Monet-sorozat képei közül, és próbáld kitalálni, milyen napszakban és évszakban készülhettek!
Weöres költői eszközei
1/5
„görnyedt ember bottal megyen”
Weöres Sándor és a természet
A himnusz műfajáról röviden
A himnusz műfajáról röviden II.
1/5
Kutass a világhálón!
- A család az otthont, a meghittséget, a biztonságot jelenti. Milyen utalás teszi borússá az idilli képet Arany János Családi kör című versében?
