- Hogyan alakultak ki az első birodalmak?
- Milyen birodalmak léteztek Mezopotámiában és a Nílus mentén?
- Hogyan szervezték meg ezeket a birodalmakat?
- Milyen filmek vagy regények szólnak az Asszír vagy a Perzsa Birodalomról?
Asszíria felemelkedése és bukásaHogyan történt az idegen területek elfoglalása és megszállása?
A Mezopotámia és Kis-Ázsia közti fémkereskedelem útjait ellenőrző Asszíria a Kr. e. 2. évezredben hódításokba fogott, és Mezopotámia legjelentősebb katonai hatalmává vált. Erre azért került sor, mert a kereskedelmi utakat az újabb bányák megnyitása miatt elkerülték. Az államszervezetet, az ipart és a kereskedelmet a hadsereg igényeinek rendelték alá.
Az asszír uralkodók egyeduralmat, despotikus hatalmat gyakoroltak, de döntéseiket az ország nagyjaival egyeztetve hozták. A háborúk célja a zsákmányszerzés lett. Az ellenálló népeket erőszakosan áttelepítették, deportálták a birodalom más vidékeire. A Kr. e. 7. században szinte az egész Közel-Kelet Asszíria uralma alá került, és meghódították Alsó-Egyiptomot is. Az asszír királyok állandó hadsereget tartottak fenn, harci szekerekkel felfegyverzett és lovas csapataik képesek voltak nagy távolságban is hadat viselni. Az ellenséges városok elfoglalását műszaki alakulatok és megfelelő ostromeszközök biztosították.
Az asszírok legnagyobb uralkodója, Assur-bán-apli (Kr. e. 7. század) nem csak hódított. Létrehozta az akkori világ leghatalmasabb könyvtárát. A fővárosban, Ninivében lévő könyvtárban gyűjtötték össze a mezopotámiai tudomány és irodalom legteljesebb gyűjteményét (a régészek mintegy 23 000 agyagtáblát találtak). E táblák és töredékeik nagyjából 5000 mű részleteit tartalmazták. Nem csoda, hogy a könyvtárosok az istenek büntetésével fenyegették azokat, akik a könyvtárból el akartak emelni egy táblát, vagy nem tették vissza a helyére. A Gilgames-eposzon és a babiloni teremtéstörténeten kívül szótárak, nyelvtani és történelmi munkák segítették a tudósok munkáját. A 20. században is ez a könyvtár tette a legnagyobb szolgálatot az ékírás és a mezopotámiai történelem kutatóinak.
Assur-bán-apli halála után Babilon fellázadt az asszír uralom ellen, keletről pedig médek és perzsák törtek a birodalomra. Az asszír főváros Kr. e. 612-ben elesett, a birodalom összeomlott, és átvette helyét az Újbabiloni Birodalom, amelyet aztán a perzsák hódítottak meg.
Ezeket a királyokat fogságba ejtették, lábukat és kezüket vasbilincsbe, vaskalodába verték. Assur, az istenek királyának esküje érte utol őket, mivel vétkeztek a nagy isteneknek tett eskü ellen. A kezükre adott javakat és a kegyességet számon kértem tőlük. És Szaisz, Pindi, Szi-nu városok lakóit és a többi városokat, amelyek hozzájuk csatlakoztak, gonoszat terveltek, nagyot-kicsinyt egyaránt fegyverrel öldöstek le, mígnem egy sem maradt bennük életben. A hulláikat oszlopokra aggatták. A bőrüket lenyúzták, a város falára vonták fel. (Assur-bán-apli hadjáratának leírása a fellázadt Egyiptom ellen Assur-bán-apli krónikahengerén)
A királynak, uramnak, Asaridu küldi, a szolgád. Nabú és Marduk áldja meg az országok királyát, uramat! A tábla, amelyet a király készített, még nem készült el. Most Hammurapi király régi táblájának lemásolásán dolgozom – ez Hammurapi királyra vonatkozó okmány. Babilon városából szereztem meg.
A király parancsa Sadunuhoz. Az értékes táblákat, amelyekről nektek tudomásotok van, de Asszíriában nem találhatók meg, hozasd ide. Ezen kívül az igazgatónak és a tanácsadóknak is írok oda, a te rendelkezésedre álló dolgozószobában helyezzék el a táblákat. A táblákat senki sem tagadhatja meg tőled. És ha bármilyen táblát találsz, amelyről én nem írtam neked, és az a palotám számára megfelelő, ugyanúgy készíts róla másolatot, és küldd színem elé. (Assur-bán-apli levelezése a ninivei könyvtár ügyében)
- Hogyan büntették meg az asszírok a lázadó egyiptomi városokat? Mivel magyarázható a büntetés kegyetlensége?
- Asaridu éppen Hammurapi tábláját másolta le levele írásakor. Hány évszázad telt el Hammurapi és Asaridu élete közt?
- Hogyan egyeztethető össze a lázadókat legyilkoló és a könyvtárfejlesztő király alakja?
A Perzsa BirodalomMiben tért el a perzsák birodalomépítése az asszírokétól?
Az Asszír Birodalom bukása után a Tigris folyótól keletre fekvő területek az indoeurópai nyelven beszélő két rokon nép, a médek és a perzsák kezére kerültek. A perzsák felemelkedése a Kr. e. 6. század közepén kezdődött. Kürosz birodalmába olvasztotta a médeket, elfoglalta Kis-Ázsiát és Babilont (Kr. e. 539). Halálakor hatalmas, Irántól Kis-Ázsiáig, a Fekete-tengertől a Perzsa-öbölig kiterjedő birodalmat hagyott fiára, Kambüszészre. A forrásainkban őrjöngő zsarnokként ábrázolt Kambüszész Egyiptomot igázta le (Kr. e. 525), majd útban Perzsia felé seblázban meghalt.
Mivel testvéreit már korábban megölette, a trónra egy másik családból származó perzsa előkelő emelkedett, I. Dareiosz (Kr. e. 522–486). A despotikus eszközökkel létrehozott birodalomban I. Dareiosz jelentős szervezőmunkába fogott (például a hatékony közigazgatás és adóztatás megteremtése), és keletről nyugatra kiépítette a királyi utat. Aranypénzt veretett (dareikosz), és a befolyó jövedelmekből nagy létszámú hadsereget működtetett. (A birodalomból befolyt évi adó elérte az 524 tonna ezüstöt.) A királyi úton az adókon és a kereskedők áruin kívül a hadsereg is könnyebben juthatott el a birodalom egyik végéből a másikba. A birodalmat 23 tartományra (szatrapia) osztotta, amelyek élén a helytartók (szatrapák) álltak.
A Kr. e. 5. század első évtizedeiben a Perzsa Birodalom vereséget szenvedett a vezető görög városállamoktól. (A háború menetét a 11. leckében ismerjük meg.) A háborúk után Perzsia és a görög államok felosztották befolyási övezeteiket, így a kisebb konfliktusokat nem számítva Nagy Sándor koráig viszonylag békében éltek egymás mellett.
Amikor Nagy Sándor elfoglalta a perzsa fővárost, Perszepoliszt (Kr. e. 330), 2400 tonna ezüstöt talált a palota pincéjében: Egyiptom, Babilon, Lüdia és a görögök összeharácsolt kincseit. A Perzsa Birodalmat felváltotta a makedón–görög uralom.
Ennek az Otanésznak az apja, Sziszamnész, királyi bíró volt, s Kambüszész elvágatta a torkát és lenyúzatta a bőrét, mert megvesztegették, ezért hamis ítéletet hozott. Majd a lenyúzott bőrt csíkokra vágatta, s azzal boríttatta Sziszamnész bírói székét. Ezután pedig a kivégzett és megnyúzott Sziszamnész fiának juttatta az ítélőbírói méltóságot, s jól eszébe véste, hogy sose feledje el, miközben ítél: miféle bírói székben is ül. (Hérodotosz Kambüszészről)
- Hogyan büntette meg a perzsa király a megvesztegetett bírót? Meg lehetett-e vesztegetni ezek után Otanészt?
- Nézzünk utána, milyen büntetésre számíthat ma egy megvesztegetésen ért bíró!
- Hérodotosz Kambüszészt őrjöngő zsarnokként ábrázolja. Mennyire állhatott távol a megnyúzott bíró esete az ókori keleti uralkodók ítélkezési gyakorlatától?
- Hogyan határozható meg Assur-bán-apli és Kambüszész ítélkezése alapján a despotizmus fogalma?
[…] Dareiosz ezután húsz tartományra osztotta Perzsiát, ezeknek perzsa nyelven szatrapia a neve. Felosztván a tartományokat, helytartókat állított az élükre, és megszabta, hogy melyik nép mennyi adót köteles fizetni. […] Kürosz és Kambüszész idején az adózást nem szabályozták előírások, a király általában nem is adót, hanem önkéntes ajándékokat kapott. Az adók bevezetése és az egyéb efféle intézkedések miatt mondják a perzsák, hogy Dareiosz a szatócs, Kambüszész a kényúr, Kürosz pedig az atya, mert Dareiosz mindig szatócskodott, Kambüszész kegyetlen és hanyag volt, Kürosz pedig jóindulattal irányította és sok jótéteményben részesítette népét.
Ha most a babülóni ezüsttalanton értékét átszámítjuk euboiai talantonra, összesen kilencezer-ötszáznegyven talanton lesz az eredmény. Ha pedig az aranypor értékét tizenháromszoros mennyiségű ezüstének tekintjük, négyezer-hatszáznyolcvan euboiai talantont kapunk. Mindent egybevetve tehát Dareiosz évi adóbevétele tizennégyezer-ötszázhatvan euboiai talantont tett ki – nem számítva kisebb bevételeket. Ennyi adót kapott tehát Dareiosz Ázsiából és Libüa egy kis részéből. Idő múltával azonban a szigetek, s Európában a Thesszaliáig terjedő területek lakói is adófizetőivé lettek. A király az adóból befolyó pénzt a következő módon őrizte meg. Minden pénzt felolvasztatott és cserépedényekbe öntetett. Ha az edény megtelt, a külső cserépburkolatot összetörette. Ha pedig pénzre volt szüksége, mindig annyit töretett le az aranyból, amennyi éppen kellett. (Hérodotosz Dareiosz adórendszeréről)
- Gyűjtsük ki a forrásból I. Dareiosz államszervező tetteit!
- Miben különböztek a király rendelkezései elődei, illetve az asszírok intézkedéseitől?
- Az euboiai talanton 36 kg-ot nyomott. Hány tonna ezüstnek felelt meg az egyévi jövedelem? Nézzünk utána, ez hány forintnak, illetve hány eurónak felel meg napi árfolyamon! Mihez kezdett Dareiosz ezzel a hatalmas összeggel?
- Hány évi perzsa adóbevételnek felelt meg a Nagy Sándor által Perszepoliszban talált ezüst? (Az adat a lecke szövegében található.)
A perzsa vallás megteremtője, Zarathusztra tanításában kiemelt szerep jut a főistennek, Ahura Mazdának. Ő állandó harcban áll a gonosz hatalommal, Ahrimánnal. Az ő küzdelmük állítja választás elé az embert. (Az iráni vallások című könyv alapján)
- Miben különbözik a perzsa vallás a mezopotámiai vagy egyiptomi politeizmustól? Miért nevezhetik ezt a vallást dualistának?
Rá@dás
A perzsa vallás
Kitekintő
Babiloni építkezések és Babilon sorsa
Az Asszír Birodalom helyére egy újabb hódító hatalom, az Újbabiloni Birodalom lépett. Babilon a Földközi-tenger felé terjeszkedett, elfoglalta a partvidéket, és Júda lakosságának egy részét Mezopotámiába deportálta (babiloni fogság). A Nabú-kudurri-uszur (a bibliai Nebukadnezár, Kr. e. 605–562) által vezetett Újbabiloni Birodalom az adóként beáramló kincsekből hatalmas építkezésekbe fogott. Babilonban elkészült az Istár-kapu, a zikkurat toronytemplomához („Bábel tornya”) vezető felvonulási út, valamint a Babilont körülvevő kettős falgyűrű.
A város mindkét részének közepén egy-egy épület áll. Az egyik a nagy és erős kőfallal védett királyi palota, a másik pedig Marduk bronzkapus szentélye. Ez még az én időmben is állt, alapterülete négyszög alakú, s minden oldala két sztadion [egy sztadion nagyjából kétszáz méter] hosszú. A szentély közepén zömök torony emelkedik, amelynek szélessége és magassága egy sztadion. Ennek a tetején egy másik torony áll, azon egy harmadik és így tovább, összesen nyolc torony. A felvezető lépcsősor valamennyi tornyon körbefut, s a közepe táján egy pihenőhely van nyugvószékekkel, hogy akik felmásznak, megpihenhessenek. Az utolsó toronyban nagy szentély található, amelyben egy magasra vetett ágyat s egy aranyozott asztalt helyeztek el. Istenkép azonban nem látható benne. Éjjel egyetlen férfi sem léphet be ide, csakis egy helybéli asszony, akit az isten választott ki valamennyi ottani nő közül. Így mondják a babiloniak, ennek az istennek a papjai. (Hérodotosz a zikkuratról)
- Számítsuk ki a zikkurat alapterületét! Hányszor férne bele az iskolánk?
- Melyik mai épülethez hasonlíthatnánk a zikkurat nagyságát?
- Milyen bibliai történet fűződik a zikkurat építéséhez?
És Babilont, a birodalmak gyöngyét, a káldeusok ékszerét és büszkeségét úgy felforgatja majd az Isten, mint ahogy Szodomával és Gomorrával tette. Nem lakik ott többé senki, nemzedékről nemzedékre lakatlan marad. Az arabok nem vernek ott sátrat, a pásztorok nem legeltetik arra nyájukat. Csak a vadállatok tanyáznak majd a helyén, s baglyok töltik meg házait. Struccok ütnek benne tanyát, és bakkecskék tánca veri föl csendjét. Palotáiban vadkutyák üvöltenek egymásra, mulatóhelyein meg sakálok. Igen, nemsokára eljön ez az idő, napjai már nem késnek soká. (Ézsajás 13.)
Harc és küzdelem nélkül nyitotta meg [Marduk isten] az utat neki Babilonba, városába. Babilont megmentette a bajtól. Nabú-naid királyt, aki őt [Mardukot] nem tisztelte, Kürosz kezébe adta. Babilon lakosainak összessége, az egész sumer és akkád föld, a hatalmasok és a helytartók meghajoltak előtte, megcsókolták lábait, örvendtek uralmának, ragyogott az arcuk. (Kürosz agyaghenger-felirata; Kr. e. 539)
- A Jesaja (Ézsajás) próféta neve alatt fennmaradt könyvben Babilon szörnyű pusztulásáról olvasunk. Miért várták a zsidók ennyire Babilon pusztulását?
- Beváltotta-e Kürosz a reményüket, lerombolta a várost?
Összegzés
Változás és folytonosság
- Mely birodalmak vonták fennhatóságuk alá a „termékeny félhold” térségét? Miért tudtak kezdetben sikeresen terjeszkedni?
- Hogyan szervezték birodalomba a meghódított térségeket?
- Milyen különbségek figyelhetők meg a birodalomépítésben?
- Mi vezetett a hódító birodalmak bukásához?