- Mit tanultunk irodalomórán a görög eposzokról?
- Melyik háborúnak állít emléket Homérosz eposza, az Iliász?
- Gyűjtsön össze az osztály minél több olyan történelmi könyvet és filmet, amelyek a görög történelem legkorábbi szakaszáról szólnak!
A bronzkorMiért volt meghatározó a távolsági kereskedelem a korai görögség számára?
A Balkán-félsziget déli részén és szigetein fekvő ókori Hellász korai történelme a krétai és mükénéi bronzkori civilizációval kezdődött. A korszak arról a fémötvözetről kapta a nevét, amelyből a legfontosabb eszközöket és fegyvereket készítették. A bronz rézből és ónból áll, természetes állapotban nem fordul elő. Ha a rézhez az olvasztás során ónt kevernek, az ötvözet sokkal keményebb és tartósabb lesz. Hellász területén azonban sem réz-, sem pedig ónbányák nem voltak az ókorban. A legközelebbi (akkor ismert) rézlelőhelyeket Ciprus szigetén találták meg, az ónt pedig még messzebbről, a Brit-szigetekről és a mai Afganisztán területéről szerezték be. A bronzkor legfontosabb jellegzetessége ezért nem a bronzművesség, hanem a távolsági kereskedelem kibontakozása volt. (Nagy távolságból, hajóval szállították a fémeket, ismerünk olyan bronzkori hajóroncsot, amelyen 6 tonna rezet szállítottak!)
A krétai kultúraMiért kedvező Kréta fekvése a kereskedelem szempontjából?
Kréta szigetén hatalmas palotaközpontokat építettek (például Knósszosz). A palota szervezte meg a termelést és a távolsági kereskedelmet, illetve működtette a raktári újraelosztást. A korszak történelméről és fénykoráról (Kr. e. 20–15. század) főleg régészeti leletanyagok tanúskodnak. A krétai civilizációnak a görög hódítás vetett véget, amit az tett lehetővé, hogy a szigettől északra lévő thérai vulkán kitörése Krétán is óriási pusztításokat okozott, meggyengítve a paloták hatalmát.
Minósz, Kréta királya a mítosz szerint elfoglalta Athént. Minósznak született egy bikafejű fia, Minótaurosz (a görög taurosz szó jelentése: ’bika’). Az emberevő szörnyeteget Minósz egy labirintusba (útvesztőbe) zárta, amelynek kijáratát Minótaurosz nem találta meg. Az athéniaknak fiúkat és lányokat kellett küldeniük Minótaurosz táplálására. Thészeusz athéni királyfi önként csatlakozott az áldozatokhoz, és megölte Minótauroszt, felszabadítva Athént. A Knósszoszt kiásó brit régész szerint a labirintus történetét a minósziak után Knósszoszba érkező görögök találták ki, akik el sem tudták képzelni, miért építettek a krétaiak egy ilyen hatalmas, zegzugos palotát, amelyben a hódítók valósággal eltévedtek. A palota falfestményein bikákat áldoztak. Az ismeretlen palotának és freskóinak magyarázatából származhatott a bikafejű szörny és a labirintus mesés története.
- Nézzünk utána, milyen szerepe volt Thészeusz történetében Ariadné fonalának!
- Mennyiben hasonlít a krétai raktári újraelosztás az ókori keleti államok gazdálkodására?
- Miért találták ki a Knósszoszba érkező görögök Minótaurosz és a labirintus történetét? Mit akartak ezzel megmagyarázni?
A mükénéi korMilyen célokat szolgáltak a görög palotaközpontok?
A Kr. e. 2000 körül a Peloponnészoszra bevándorolt görögök hatalmas erődöket építettek palotáik köré. A bronzkori görögök két legfontosabb központja Mükéné és Pülosz volt, de Athénban is erődöt építettek az Akropolisz dombján. A görög bronzkor a peloponnészoszi Mükénéről kapta a nevét. A mükénéi görögök Krétáról átvették a raktári újraelosztásos gazdasági rendszert, majd a görög hódítók elfoglalták a szigetet. A görögök berendezkedtek Knósszoszban, és kereskedelmi kapcsolataik kiterjedtek Itáliáig és Szicíliáig. A korszak végén zajlott a trójai háború (Kr. e. 12. század), amelyben a mükénéi palotaközpontok egyesített hadereje elfoglalta a kis-ázsiai térség rivális kereskedővárosát.
A bronzkor Kr. e. 1200 körül ért véget Hellászban. A rendkívül magas civilizációt kiépítő korszak azért tűnt le, mert a tengeri népek vándorlása megszakította a távolsági kereskedelmi kapcsolatokat. A réz- és ónutánpótlás csökkenése lehetetlenné tette a bronzelőállítást, és feleslegessé vált az egész raktári újraelosztásos rendszer. A falvakban élők egymás között is el tudták cserélni helyben az előállított termékeiket, nem volt szükség a palota újraelosztására. A külkereskedelem évszázadokra megszűnt, a paloták elpusztultak, és a görögök még az írást is elfelejtették.
| Hellász történetének korszakai | |
|---|---|
| Kr. e. 1200 előtt | bronzkor, minószi és mükénéi kor |
| Kr. e. 1200 k. – 6. század | vaskor, poliszok kialakulása, gyarmatosítás |
| Kr. e. 5–4. sz. | klasszikus kor, a poliszok virágkora |
| Kr. e. 323–30 | hellenisztikus kor |
| Kr. e. 30-tól | római kor |
Rá@dás
A korai görög írásrendszerek
A poliszok kialakulásaMit tekinthetünk városállamnak?
A mükénéi civilizáció hanyatlását követő évszázadokban különböző görög törzsek népesítették be Hellászt. A görög nyelv több eltérő nyelvjárásra (ión, aiól, dór és attikai) tagozódott. A Kr. e. 6–5. században legalább 700 kisebb-nagyobb városállam, vagyis polisz létezett. Mindegyik polisznak saját politikai vezetése, pénzverése és – a többitől egy-két jelben eltérő – írásrendszere alakult ki.
A polisz egy városmagból és a körülötte elterülő vidékből állt. A városok közepén álló dombot, az akropoliszt (görögül akrosz: ’csúcs’, polisz: ’városállam’) vagy egy erőd, vagy egy szentélykörzet uralta.
A város központját az agora jelentette, amely egyszerre volt piac, politikai és vallási központ fontos szentélyekkel. A görög poliszok mérete, polgárainak száma, gazdasági és politikai súlya is jelentősen eltért egymástól.
| Polisz neve | Polisz mérete |
|---|---|
| Spárta | 8000 km2 |
| Athén | 2350 km2 |
| Korinthosz | 600 km2 |
| Délosz | 3,6 km2 |
Hasonlítsuk össze az egyes poliszok méretét Budapest és Bács-Kiskun megye területével! Mennyire működhetett hasonlóan Spárta és Délosz? Spárta területe nagyobb volt, mint Athéné, de Athénnak sokkal több polgára volt. Vajon mi lehetett ennek az oka?
A görögök számára a polisz a polgárok közösségét jelentette. Polgárjoggal férfiak, nők és gyerekek is rendelkezhettek, de politikai jogaik csak a felnőtt férfi polgároknak voltak. Bár a népgyűléseken minden felnőtt férfi polgár szavazhatott, hivatalviselési joga eleinte csak az előkelőknek volt. A poliszok társadalmában jelentős vagyoni különbségek alakultak ki az arisztokraták (előkelők) és a démosz tagjai (egyszerű polgárok) között. A hadseregben a legszegényebbeket leszámítva mindegyikük hoplitaként (nehézfegyverzetű gyalogosként) harcolt.
A poliszok vezetése eltért egymástól. A királyság korán letűnt, és kevés történelmi emléket hagyott maga után. Az arisztokratikus poliszokban a vezető családok között elkeseredett vetélkedés folyt a legfőbb hatalomért. A Kr. e. 6. században több jelentős poliszban is kialakult a zsarnokság rendszere, a türannisz, a poliszok 90%-át azonban elkerülte a zsarnokuralom. A türannosz minden esetben gazdag arisztokrata volt, aki vetélytársait vagy megölette, vagy elűzte városából.
A nagy görög gyarmatosításMiért létesítettek gyarmatvárosokat?
A poliszok létrejöttével egy időben súlyos feszültség alakult ki a görög városokban. A lakosság elsősorban földművelésből élt, de a felosztható, megművelhető földek elfogytak. Akiknek nem jutott föld, azok másoknál szolgáltak, vagy kézművesként keresték meg kenyerüket. Amikor már túl sokan voltak föld nélkül, háborúkat indítottak a szomszédos poliszok ellen, hogy földet szerezzenek. Ez azonban nem hozott tartós megoldást, mivel a szomszéd közösségeket is érintette a túlnépesedés.
A görög kereskedők a Kr. e. 8. században már bejárták a Földközi- és a Fekete-tenger medencéjét, és találtak olyan területeket, ahol vagy nem lakott senki, vagy az őslakók nem tanúsítottak komolyabb ellenállást. E területekre szervezett gyarmatosító csoportokat küldtek. A gyarmatvárosokban minden telepes ugyanakkora házhelyet és ugyanakkora birtokot kapott. Sorshúzással döntötték el, melyik parcella kié lesz. Az agorát és a polisz szentélyét közösen építették fel. Az új város védelmében minden polgár részt vett. A polgárok maguk vásárolták meg nehézfegyverzetüket abból a jövedelemből, amelyet a földműveléssel megszereztek. A gyarmatosításban több mint ötven polisz vett részt, és száznál is több gyarmatvárost alapítottak Hispániától Egyiptomig, Dél-Franciaországtól Grúzia partjáig. A gyarmatosítást a polisz közössége szervezte, és ha nagy volt a belső feszültség, a kijelölt telepeseknek kötelező volt kivándorolniuk. A gyarmatvárosok egyenlő birtoknagysága az anyaváros démoszát is elgondolkodtatta, és ez hozzájárult a poliszok belső átalakulásához, demokratizálódásához.
Így határozott a népgyűlés [ekklészia]: Battosznak és a théraiaknak meg kell alapítaniuk Kürénét. Küldjék Libüába [Afrikába] Battoszt mint alapítót és királyt, és társaiként hajózzanak vele a théraiak. Azonos és egyenlő feltételek mellett hajózzanak valamennyi háztartásból. Ha a gyarmatosok szilárdan tartják kezükben gyarmatukat, a később Libüába hajózó rokonaik részesüljenek a polgárjogból és a hivatalviselés jogából, és sorsoljanak ki számukra a gazdátlan földterületből. Ha azonban valaki, akit a polisz kiküldött, nem akar elhajózni, bűnhődjék halállal, és sajátítsák ki a birtokát. Aki befogadja, vagy elrejti őt, akár apa a fiát, akár testvér a testvérét, sújtsa őt is ugyanaz a büntetés, mint azt, aki nem akart elhajózni. (Küréné, Kr. e. 600 körül)
- Hogyan kezdtek hozzá egy gyarmatváros megalapításához?
- Théra szigetén Kr. e. 600 körül hosszú szárazság volt. Milyen megoldást talált a thérai polisz a súlyos vízhiányra?
- Mi történt azzal, aki nem hajtotta végre a polisz törvényét?
- Dolgozzuk föl törimoziban a gyarmatvárost szervezők és az otthon maradni akarók érveit!
Kitekintő
A régészet születése
Az első tudományos ásatások a 19. század végén indultak. A régészeti rétegek alapján meghatározták a leletek és a falak korát, és már nemcsak a műkincseket, hanem az összes leletet is leltározták. Ami mélyebb rétegből kerül elő, az régebbi, mint ami felette hever. A legnagyobb szenzációt a saját költségén ásató milliomos, Heinrich Schliemann (ejtsd: hejnrih slíman) trójai feltárása jelentette. Schliemann 1870-ben kezdődő ásatása során (mások eredményeire támaszkodva) azonosította Tróját, amelyet kora tudománya csak a mítoszokban található, mesebeli városnak hitt. Gazdag aranykincseket is talált (az úgynevezett Priamosz-kincs), amelyek hírét igazi, modern médiaszemélyiséghez méltón, szenzációként világgá is kürtölte. Schliemann megállapította, hogy Trója kilenc rétegből áll, igaz, a trójai háború rétegét hibásan azonosította. Amikor rájött, hogy saját tudása nem elegendő az igazi tudományos feldolgozáshoz, saját pénzén megfelelő szakembereket szerződtetett. A világszenzációból jól szervezett, tudományos ásatás lett. Trójában az utóbbi években is ásnak német régészek, akik a legújabb természettudományos módszereket alkalmazzák.
Apám gyakran mesélt nekem őszinte elragadtatással Homérosz hőseinek tetteiről, a trójai háborúról, és jómagam mindenkor lelkesedtem Trójáért. Szomorú szívvel értesültem arról apámtól, hogy Tróját annyira lerombolták annak idején, hogy nyomtalanul eltűnt a föld színéről. Amikor aztán 1829 karácsonyán megajándékozott Ludwig Jerrer Világtörténelem gyermekek számára című művével, s a könyvben felfedeztem egy képet a lángokban álló Trójáról, s megláttam a város hatalmas falait, a szkaiai kaput és a menekülő Aineiaszt, aki apját, Ankhiszészt hátán viszi, s kézen vezeti a kis Aszkanioszt, boldogan felkiáltottam:
– Látod, apám, tévedtél! Jerrer bizonyára látta Tróját, máskülönben hogyan közölhetné ezt a képet.
– Édes fiam – válaszolta apám –, ez a kép csupán merő kitalálás.
De kérdésemre, vajon a régi Trójának valóban ilyen erősek voltak-e a falai, igennel felelt.
– Édesapám – válaszoltam neki –, ha egykor valóban álltak ezek az erős falak, úgy nem pusztulhattak el nyomtalanul, hanem bizonyára ott rejtőznek valahol az évszázados por és törmelékréteg alatt.
Ő az ellenkezőjét állította, de engem nem tudott meggyőzni, s végül megállapodtunk abban, hogy majd feltárom Tróját.
(Részlet Heinrich Schliemann Életem, kalandjaim című írásából)
- Kinek a véleménye tükrözte a tudomány akkori álláspontját: a kis Schliemanné vagy az apjáé? Ma melyikük nézetét tartjuk helyesnek? Mire következtethetünk ebből?
- Ki volt Aineiasz (latinosan Aeneas), Ankhiszész és Aszkaniosz?
- Kik gyújtották föl Tróját?
- Kinek az eposza szól a trójai háborúról?
- Nézzünk utána, ki írt eposzt Aeneasról, és miről szól a mű!
Összegzés
Történelmi forrás
- Melyek a korai görög történelem legfontosabb emlékei?
- Hogyan segítették elő a régészeti feltárások a korszak megismerését?
Okok és következmények
- Miért volt a távolsági kereskedelemnek meghatározó szerepe a bronzkori kultúráknál?
- Milyen folyamatok vezettek a poliszok világának megszületéséhez?
Változás és folytonosság
- Milyen gazdasági, társadalmi és politikai változásokat indított el a gyarmatosítás?
Fogalomtár
- arisztokrácia
- Hellászban a néppel szemben álló, származására büszke nemesség, illetve az általa vezetett államforma.
- démosz
- Hellászban Periklész korában az egész nép, a Kr. e. 4. századtól a szegényebb polgárok, szembeállítva az arisztokráciával.