- Mit tudunk az iszlám vallás jellegzetességeiről?
- Melyek napjainkban a legismertebb iszlám vallású országok?
- Ki győzte le 732-ben az előretörő arab sereget?
Mohamed fellépéseHogyan jött létre az iszlám vallás?
Az Arab-félsziget nomád állattartással foglalkozó törzsei nem hoztak létre egységes államot az ókorban, sőt kereskedelmi érdekharcok (a tömjénút ellenőrzése) miatt sokszor egymással háborúztak. Mohamed fellépéséig az arab törzsek vallását a sokistenhit jellemezte, miközben Mekka – az itt őrzött Kába kő (meteoritkő) – miatt vallási központtá vált. Az arabok törzsi széttagoltságát Mohamed (570–632) szüntette meg. Az iszlám hit szerint a mekkai kereskedő, Mohamed látomásait az egyetlen Isten, Allah sugallta. Mohamed Allah igazságait és utasításait közvetítette utolsó prófétaként az emberiségnek (kinyilatkoztatás).
A próféta először Mekka polgárait próbálta megtéríteni tanításaival, de a vagyonosabbak 622-ben a város elhagyására kényszerítették. Ez az esemény a hidzsra (kivonulás), amely az iszlám időszámítás kezdetét jelenti.
A Medinába átköltöző próféta az ottani törzseket vallási elképzelései mellé állította, majd fegyveres erővel tért vissza Mekkába. A Mohamed szavait, utasításait tartalmazó Koránt – az iszlám szent könyvét – már életében elkezdték írni, és a halála utáni években fejezték be.
Midőn Mohamed 40 esztendős lett, prófétai küldetést kapott Istentől […]. Midőn Isten Mohamedet meg akarta tisztelni, s az emberiségen könyörülni akart, a prófétaság azzal kezdődött Mohamednél, hogy olyan igaz jelenéseket látott álmában, mint a hasadó hajnalpír, de azzal is, hogy mindenekfelett szerette az egyedüllétet. […] Kiléptem a barlangból s a hegy közepén állottam, ekkor az égből egy hangot hallottam, s az így szólított meg engem: Mohamed, te az Isten küldötte vagy, és én Gábriel vagyok. – Az ég felé emeltem fejemet, hogy a beszélő után nézzek, és megláttam Gábrielt szárnyas férfiként, lábai a látóhatáron nyugodtak, s így kiáltott: Mohamed, te Isten küldötte vagy, és én Gábriel vagyok! – Megálltam, utánanéztem és sem előre, sem hátra nem léptem. Azután elfordultam tőle, de bármelyik oldalra irányítottam is pillantásomat, mindig magam előtt láttam őt […]. Azután beteljesedett a kinyilatkoztatás, és Mohamed hitt az Istenben, és igaznak fogta fel a kinyilatkoztatást, és vállalta a rábízott feladatot, és voltak emberek, akiknek ez tetszett, és voltak olyanok, akikben gyűlöletet ébresztett. A prófétaság magában hordozza nehézségeit, terheit, és a küldetést hordozók közül csak a kitartók és erősek képesek e terheket elviselni Isten segítségével és támogatásával, ugyanis sokat kell eltűrniük az emberektől, akik éppen azért küzdenek ellenük, mert ők Isten nevében hirdetnek. Mohamed azonban Isten parancsai szerint cselekedett, szembeszegülve népének minden ellenkezésével és bántalmazásaival. (Ibn Iszhak, Mohamed életrajzának legrégibb szerzője)
- Miként üzent Isten (Allah) Mohamednek?
- Milyen feladatot szánt neki?
- Mi nehezítette a próféta küldetését?
Az iszlám hitMelyek az iszlám legfontosabb hitelvei?
Az iszlám szó jelentése: 'belenyugvás Allah akaratába'. A Mohamed által kialakított hitrendszer igen sok gondolatot átvett a zsidó és a keresztény vallásból. Szigorú monoteizmust hirdetett, elvetette a pogány bálványimádást. Mohamed nem ismerte el Jézus Krisztus isteni személyiségét (így a krisztusi megváltást sem), de Jézust Allah egyik prófétájának tartotta. Elfogadta Ábrahámtól kezdve a próféták sorát, ugyanakkor az iszlám szerint a próféták közül Mohamed az utolsó, és az ő tanítása az igazi tanítás. Vallotta, hogy az isteni kinyilatkoztatás eltorzult a zsidók és keresztények értelmezésében. Mohamed tanait követve a hívő eljuthat Allah Paradicsomába, mivel Allah az idők végezetén ítéletet tart: jutalmaz és büntet.
Az iszlám vallás öt alappillérének betartása (a hitvallás, a napi ötszöri ima, a ramadán havi böjt, az adakozás a szegényeknek, illetve a zarándoklat Mekkába) minden hívő számára kötelező előírás.
| 1. Hitvallás („Egy az Isten, Allah, és Mohamed az ő prófétája”) |
| 2. Napi ötszöri ima Mekka irányába fordulva |
| 3. Böjtölés ramadán hónapjában napkeltétől napnyugtáig |
| 4. Alamizsnaadás a szegényeknek a feleslegből |
| 5. A hívő életében egyszeri zarándoklat Mekkába, a Kába kőhöz |
Az iszlámnak az öt alappilléren kívül számos előírása van. A muszlim ember életét sok egyéb szabály (például a disznóhús- és az alkoholfogyasztás tilalma) és erkölcsi utasítás (igazságosság, becsületesség stb.) is meghatározza. A legfőbb utasítás az Allahnak tetsző életmód kialakítása, amely a hagyomány (Mohamednek a Koránt magyarázó szavai, illetve cselekedetei) és a közmegegyezés (különféle jogi iskolák utasításai) alapján történhet. Az iszlám világban nem alakult ki egyházi hierarchia, nincsen világi jog, az iszlám jogot a Korán és a hagyomány alapján a vallási tudósok dolgozzák ki.
Az arab terjeszkedésHogyan jött létre az Arab Birodalom?
Az új vallás egyesítette az arab törzseket, amelyek a 7. században nagyszabású terjeszkedő hadjáratokba kezdtek. A fő ideológia a dzsihád (Allah útján való küzdelem, erőfeszítés) lett, amely a Korán szavai szerint csak akkor lehet fegyveres küzdelem, ha az iszlámot megtámadják, egyébként a hit terjesztése csak békés eszközzel történhet. A dzsihádot a nem muszlim országokban „szent háborúként” értelmezik. Mohamed halála után a hatalom a kalifák (utódok) kezébe került, a nagy hódítások az ő nevükhöz fűződtek. Szinte hihetetlen gyorsasággal, alig egy évtized leforgása alatt meghódították Szíriát (Damaszkusz bevétele, 636), Palesztinát (Jeruzsálem elfoglalása, 638), Egyiptomot és Perzsiát. A következő időszakban Észak-Afrika és Közép-Ázsia is a fennhatóságuk alá került.
A meghódított területeken a lakosság tömegesen áttért az iszlámra, míg a hitüket megtartó keresztényekre – a kezdeti vallási türelem után – egyre nagyobb nyomás nehezedett. Az arab csapatok 711-ben elérték a Gibraltári-szorost, és nemsokára megszállták Hispániát, keleten pedig az Indus folyót is átlépték. Eközben Konstantinápoly szinte végveszélybe került, többször évekig tartó ostromot kellett kiállnia (717–718), de végül túlélte az arab támadást. Az éppen csak kialakuló nyugat-európai államokat is fenyegető arab előrenyomulást a Frank Birodalom 732-ben Poitiers-nél (ejtsd: poátyié) állította meg.
Harcoljatok Allah ösvényén azzal, aki harcol veletek; csak ne lépjétek túl az előírást úgy, hogy ti kezditek elsőnek a harcot; láthatjátok: Allah nem szereti a túllépőket. […] Harcoljatok ellenük, amíg meg nem szűnik a kísértés, és Allah hite nem győz; akkor viszont már nincs több ellenségeskedés, csak az igazságtalanok ellen. […] Ha hitetlenekkel találjátok szemben magatokat, fejet leszegve küzdjetek, míg öldöklést nem rendeztek köztük; majd fűzzétek szíjra a bandát. S azután vagy kegyelem (a megtérőknek) vagy eladás, amíg a háború le nem tette terheit.
Azokat, akik Allah útján hulltak el, sohasem viszi ő téves úton. Ő vezeti őket, szívükbe békét hoz, és a paradicsomba viszi majd be őket, amelyet megismertetett velük. (Korán 47. fejezet)
- Mikor jogos a háború a Korán szerint?
- Meddig kell az iszlám harcosoknak a küzdelmet folytatniuk?
- Mi lesz a harc során elesett katona jutalma?
A muszlimok világaMiben volt fejlett az iszlám kultúra?
A 8. század közepére az arab terjeszkedés átmenetileg megtorpant, és a meghódított területeken az iszlám ekkor fejtette ki kulturális hatását. Kezdetben még az arabok túlsúlya érvényesült a birodalom irányításában, de a 8. század közepétől már megfigyelhető a nem arab muszlimok térnyerése is. Az évszázadok során az arab műveltség igen magas színvonalat képviselt, tovább élt benne az antikvitás néhány kimagasló vonása, sőt a természettudományok (matematika, kémia, földrajz) is egyre dinamikusabb fejlődésnek indultak. Míg a korszak Európájában az általános művelődés hanyatlott, addig az arab civilizációban törekedtek az írni-olvasni tudás fenntartására, és több százezres állományú könyvtárak létesültek. A Hispániában kialakuló mór kultúra egy virágzó, városias civilizációt (Córdoba, Sevilla) épített ki, meghatározva a félsziget arculatát egészen a 15. század végéig. Az itteni zsidó közösségek fennmaradását a mórok és a zsidók közötti békés együttélés biztosította.
Közben pedig bélyeget kell sütni a keresztények nyakára, mikor az adó beszedése folyik, és amíg szemléjük be nem fejeződött […]. És meg kell parancsolni, hogy egyikük ruhája, hátasállata vagy külseje se hasonlítson a muszlimokéra. Kötelezni kell őket, hogy a durva zsineghez hasonlatos övet hordjanak, és mindannyian ilyennel övezzék fel magukat. Fejrevalójuk keményített vászonból készüljön, nyergeikre kápaposztót akasszanak, szandáljuk szíjait kétszeresre kössék, és ne úgy szabják, mint ahogyan a muszlimok szabják; tiltsák meg asszonyaiknak, hogy tevén járjanak; tiltsák meg nekik, hogy új szentélyeket vagy templomokat építsenek a városban, azokon kívül, amelyeket szerződésben kikötöttek maguknak. […] A keresztényeknek meg kell engedni, hogy a városokban élhessenek, és a muszlimok piacain adhassanak és vehessenek, de nem szabad sem bort, sem disznót árulniuk, és a városokban nem mutogathatják keresztjeiket. […] Parancsold meg helytartóidnak, hogy kötelezzék a keresztényeket ezeknek a külsőségeknek a tiszteletben tartására. (Abu-Juszuf a keresztények ruhaviseletének szabályozásáról; 8. század)
- Hogyan kezelték a muszlimok a keresztényeket?
- Mire kötelezték a keresztényeket?
- Milyen tiltásokat léptettek életbe velük kapcsolatban?
- Milyen életmódra utaló részleteket emelhetünk ki a forrásrészletből?
Kitekintő
A szunnita és a síita irányzat – az iszlám vallásszakadás
Az iszlám világon belüli vallásszakadásnak kezdetben politikai okai voltak, később már hitelvi eltérések is megmutatkoztak. A harmadik kalifa meggyilkolása után (656) a próféta egykori veje, Ali lett az új kalifa. Hatalmát azonban megkérdőjelezte a szíriai helytartó, a meggyilkolt kalifa nagybátyja, és lázadást indított Ali ellen. A küzdelem Ali vereségével és megölésével végződött, a győztes helytartó pedig megalapította a prófétai hagyományra (szunna) támaszkodó Omajjád-dinasztiát (661). A későbbiekben a kalifák mindenkori irányítását elismerő többséget szunnita irányzatként említik. Az ellenpártot (síita; Ali pártja) Ali fia, Husszein vezette tovább, aki többször próbálkozott a hatalom megszerzésével, míg végül egy csatában híveivel együtt lemészárolták (680). A megmaradt síita mozgalom soha nem fogadta el a kalifátus hatalmát, hanem Ali soron következő leszármazottját, az imámot tekintette vezérének. A síiták Mohamed vér szerinti leszármazási vonalát ismerik el vallási vezetőnek, míg a szunniták Mohamed hadvezéreinek leszármazási rendjét.
Összegzés
Változás és folytonosság
- Miként alakult ki az iszlám vallás?
- Mi jellemezte az iszlám hódítók és az elfoglalt területek lakossága közötti kapcsolatokat?
Történeti jelentőség
- Hogyan értékelhető Mohamed történelmi jelentősége?
- Milyen politikai és kulturális hatásai voltak az arab hódításoknak?