- Milyen kép él a középkorról az emberekben?
- Mi lehet az oka, hogy sokan a kultúra hanyatlásának időszakát látják benne?
- Keressünk az interneten a középkorban épült katedrálisokat!
- Vitassuk meg, milyen ismeretek és eszközök álltak az építők rendelkezésére!
Az egyetemek létrejötteMi jellemezte az egyetemek belső életét és oktatását?
Az egyház szerepe a művelődésben mindvégig meghatározó maradt, az alapvető műveltséget a hét szabad művészet elsajátítása jelentette. A kolostorok a kultúra legfontosabb központjaivá váltak, a szerzetesek kódexmásolásának köszönhetően az antik kor műveltségének egy részét átmentették a későbbi évszázadoknak. Az ezredfordulón a kolostori iskolák mellett a városok székesegyházi iskoláiban is egyre többen kezdtek tanulni.
A 12. századtól a városok fejlődése elősegítette az egyetemek kialakulását. Az egyetem (universitas) kifejezés a tanárok és a diákok világi (helyi) hatalomtól független közösségére utalt.
| Hét szabad művészet (a szabadok gyermekeinek tanított tantárgyak) | |
|---|---|
| grammatika | latin nyelvtan, írás és olvasás |
| retorika | az ékesszólás mestersége, latin beszéd |
| dialektika | a gondolkodás alapjai: filozófia és logika |
| aritmetika | számtan |
| asztronómia | csillagászat, egyházi ünnepek kiszámítása |
| geometria | mértan, természetrajz |
| zene | egyházi énekek, gregorián |
Először Itáliában (például Bolognában, Padovában), majd Angliában (például Oxfordban, Cambridge-ben), Franciaországban (például Párizsban) és a német területeken terjedtek el az egyetemek. A 14. században már Közép-Európában is alapítottak néhány intézményt az uralkodók. Az egyetemek önálló önkormányzattal (rektori irányítás, saját tisztviselők), joghatósággal és saját törvényszékkel rendelkeztek. Az egyetemi polgárok felett a rektori bíróság ítélkezett, súlyosabb bűnök esetén a vétkest átadták a világi bíróságoknak.
Mindenhol egyházi személyek tanítottak, a tanulók szintén klerikusok voltak, bár idővel már világiak is részt vehettek a tanulásban. Az egyház tanításait megtartva az egyetemek igyekeztek oktatási szabadságot (egyetemi autonómia) kivívni maguknak. A kolostori vagy székesegyházi iskola után az egyetemen hosszú tanulási folyamat várt a tehetségesekre. A teljes képzést négy karra osztották fel. Először mindenki a hét szabad művészet tárgyait sajátította el magasabb szinten. Ezután a jogi vagy orvosi karra lehetett jelentkezni. A képzés csúcspontját a teológiai kar jelentette, ahonnan a végzettek már nagy tekintélyű egyházi doktorként távoztak. A tananyagot a tekintélytisztelet jellemezte; a Biblia értelmezésén kívül az egyházi zsinatok határozatait, illetve az antik kor legfontosabb ismert szerzőit és a korai egyházatyák (például Szent Ágoston) műveit tanulmányozták.
Senki se adjon elő Párizsban a tudományokról életének huszonegyedik éve előtt, és legalább hat évet hallgassa tudományát, mielőtt előadni kezdene, és vállalja, hogy legalább két évig fog előadni […]. A teológusok helyzetét a következőképpen rendezzük: senki se adjon elő Párizsban életének harmincadik éve előtt, és mielőtt legalább nyolc évig a tárgyát nem hallgatta, és a műveket diákként alaposan át nem tanulmányozta, és öt évig hallgasson teológiát, mielőtt nyilvánosan magánelőadásokat tartana […]. (Robert Courcon pápai követ statútuma; 1215)
- Milyen előírások vonatkoztak a tanárokra?
- Melyik tudomány számított a legfontosabbnak?
Tárjanak fel mindent a bölcsek, kutassák az ég magasát, a föld térségeit, tárgyaljanak mindenről, tanuljanak mindig vagy tanítsanak. És ha ezekkel foglalkoznak, mi más lesz ebből számukra, mint vesződség, fájdalom és a lélek szorongattatása. Saját tapasztalatból tudta ezt az, aki így szólt; „Szívemet arra szántam, hogy megismerjek minden bölcsességet és minden tudományt, tévedést és ostobaságot, s csak azt tudtam meg, hogy mindebből bajlódás és a lélek szorongattatása származik, a sok tudományban ugyanis csak sok kétséget találni, sok éjszakát virraszthat át, sok bajjal és munkával küszködhet, s alig akad még oly jelentéktelen és súlytalan semmiség is, amit teljesen megérthet vagy kristálytisztán állíthat, hacsak azt az egyet nem, s ezt teljes bizonysággal, nevezetesen azt, hogy semmit sem tudhatunk tökéletesen […]. (III. Ince A világ megvetése című értekezéséből)
Mi volt a véleménye III. Ince pápának a tudományról? Mivel indokolta az álláspontját? Hogyan tekintett a tudásra?
SkolasztikaHogyan értelmezték a hit és a tudás viszonyát?
A korszak meghatározó filozófiai áramlata a skolasztika lett, amely egyben az iskolákban (schola) elsajátítható tananyagot is jelentette. A kialakult vallásos világnézetet az egyházatyák művei és a zsinati határozatok formálták. A skolasztika elsősorban a hit (teológia) és a tudás (filozófia) viszonyának kapcsolatára kereste a választ. Jóllehet a tudásnak sokáig alárendelt szerepe volt a hittel szemben („A filozófia a teológia szolgálólánya”), Arisztotelész műveinek megismerése a középkori filozófia megerősödését eredményezte. A nagy görög filozófus természettudományos elképzelései – amelyek sokszor spekuláción alapultak – meghatározták a skolasztika világképét. Mindezt kiegészítette az ókori geocentrikus elmélet továbbélése (a Föld stabil pontként a világegyetem középpontjában áll, körülötte keringenek az égitestek).
Arisztotelész műveit évszázadokon keresztül az arab kultúra őrizte, de a 12. századtól megkezdődött a latinra fordításuk. A 13. században Arisztotelész filozófiáját (a logika tisztelete, az okok keresése stb.) az egyházi gondolkodásba Aquinói Szent Tamás (1226–1274) ültette át. Neki köszönhetően a filozófia elszakadhatott a teológiától, és a korabeli tudományos gondolkodás szabadabb légkörben fejlődhetett. Aquinói szerint mind az értelem, mind az isteni kinyilatkoztatás igazsága Istentől ered, ezért az igazság megismerésében a filozófia is felhasználható. Néhány filozófusnál hangsúlyt kapott a természet kutatása, a természeti jelenségek leírása, a megismerés során a tapasztalás fontossága; a skolasztika azonban mindvégig megmaradt elméleti filozófiai áramlatnak.
Tehát a filozófiai tudományok mellett, amelyek az értelem segítségével vizsgálódnak, szükség volt a szenttudományra [teológia], amely a kinyilatkoztatásra támaszkodik […] azokat a dolgokat, amelyek az emberi megismerést meghaladják, az embernek nem kell értelmével kutatnia, mindazonáltal ezeket Isten kinyilatkoztatta, és a hit által kell megragadnunk […] Ezenkívül a szent tanítás az emberi észt is használja. Noha nem a hit bizonyítására, mivel ez eltörölné a hit érdemét, hanem egyéb, eme tanításban előadott dolgok megmutatására. És mivel a kegyelem nem eltörli, hanem tökéletesíti a természetet, szükségszerű, hogy a természetes ész a hitet szolgálja, miként az akarat természetes hajlama is a szeretet parancsát követi. (Részletek Aquinói Szent Tamás Summa Theologiae című művéből)
- Milyen két alapvető tudományt tartottak fontosnak a korban?
- Mire támaszkodnak ezek a tudományok?
- Értelmezzük a hit és a tudás kapcsolatát! Melyik a fontosabb?
Az eretnekmozgalmakMiért tekintették veszélyes eszméknek az eretnekek gondolatait?
A kereszténység korai szakaszában dúló teológiai viták idején az eretnekeket az egyházatyák még „eltévedt bárányoknak” tartották, akiket meggyőzéssel vissza kell vezetni az igaz útra. A 4. századtól kezdve a különféle eretnek (például ariánus) gondolatok már az egyház egységét veszélyeztették, ezért egyre többen a világi hatalom erélyes fellépését sürgették. Az eretnekekkel szembeni fellépés országonként eltért, az egyháziak egységes jogi fellépést szorgalmaztak.
A virágzó középkorban a fényűző egyházzal szemben egyre több mozgalom bontakozott ki. A mozgalmak evangéliumi szegénységet (őskeresztényi egyenlőség) hirdettek, elvetették a pápai főséget, elutasították az egyházi hierarchiát. Az eretnek tanok elsősorban a városias régiókban (Dél-Franciaország, Észak-Itália, Flandria) bukkantak fel, de gyorsan átterjedtek a környező falvakra is.
A szegény és bűnbánó közösségek (például a valdensek) mellett a dél-franciaországi mozgalom (albigens-kathar) már dogmatikai (tantételbeli) kérdésekben is eltért az egyházi tanítástól. III. Ince pápa keresztes hadjáratot hirdetett ellenük (1209), és a lovagi seregek kegyetlen harcokban tiporták el a mozgalmat. Az eretnekséggel szemben a pápa felállította az inkvizíció intézményét (IV. lateráni zsinat, 1215). Az inkvizíció (= ’felkutatás, nyomozás’) szabályozott jogi eljárás keretében működött, a vádlottnak magának kellett bebizonyítania ártatlanságát, és a bűnösöket a világi bíróságnak adták át.
1. A római egyház nem egyház, hanem utálatosak csoportosulása.
2. Földi vezetőjük nem más, mint az, akiről Máté evangéliuma így szól: „Ne nevezzetek senkit atyának a földön”, valamint a korinthusiakhoz szóló 1. levél: „Minden férfi feje Krisztus”, ezért tagadják, hogy a pápa az egyház feje, valamint hogy hatalmában áll kötni és oldani [bűnben elmarasztalni vagy feloldani], mint ahogy az Szent Péter hatalmában állott.
3. A püspöki, papi és diakónusi fokozatok kivételével az összes egyházi fokozatok csak az emberi hagyományokból erednek. […]
5. A templomban folytatott mise nem isteni szolgálat, és ezért senki sem köteles templomba járni. […]
9. A földi élet után nem vár ránk tisztítótűz. […]
13. A szentatyák szava csak emberi hagyomány. […]
18. Minden igaz ember áldoztathat, akár lelkész, akár nem. […]
19. Egyházunkon kívül senki sem üdvözülhet. […] (13. századi eretnek irat)
- Hogyan viszonyultak az eretnekek az egyházhoz?
- Honnan vette érveit az eretnek irat megfogalmazója?
- Mely fontos dogmákat utasította el az irat?
A román és a gótikus építészetMelyek voltak a legfontosabb stílusjegyek?
A középkori építészet az Isten és az ember kapcsolatának érzékeltetésére törekedett. A 11–12. századot az ókori római bazilika építészeti mintáit követő (félköríves dongaboltozatok, kiemelkedő főhajó, több oldalhajó) román stílus jellemezte. A templomba belépő hívőknek a vaskos falak, a kisméretű ajtók és ablakok biztonságérzetet nyújtottak, miközben a templom díszítőelemei gyakran a végítéletre utaltak.
A 12. század közepétől a 14. század végéig Európa nagy részén elterjedt a gótikus építészet. A gótikában a szerkezeti újítások (támívek, támpillérek) miatt a födémek terhét már nem a falakra, hanem az oszlopokra hárították. Így az épületek falai vékonyodtak, karcsú, csipkézett tornyok emelkedtek a magasba, ennek következtében az ablakok nagyméretűvé váltak, és a színes üvegekkel díszített rózsaablakok változatos fényjátékot adtak a templombelsőnek. A korban emelt katedrálisok (püspöki székhely temploma) szimbólumai már nemcsak a kárhozatot idézték meg a hívőnek, hanem az üdvözülésre is utaltak, és a magasba törő tornyok az Istenhez közeledő embert jelképezték.
Milyen főbb stílusjegyei vannak a román, illetve a gótikus építészetnek? Gyűjtsünk össze minél több példát közép-európai román és gótikus épületre!
[…] a román templom, ha belépünk, mégis nagyon másként hat ránk, mint a régi bazilika. Ott antik oszlopokon kazettás síkmennyezet nyugodott. Itt a zömök pillérek félköríves boltozatot tartanak. Az egész templom kívül is, belül is masszív erőt áraszt. Dísz nem sok van, ablak is kevés. Az áttöretlen nagy falfelületek, tornyok a középkori várakra emlékeztetnek. Ezek a hatalmas, majdnem kihívó kőfalak a pogányságból éppen hogy kiemelkedett parasztok és harcosok földjén világos szóval hirdették a „harcoló egyház”, az ecclesia militans eszméjét; hogy az egyház feladata megküzdeni a sötétség erőivel ezen a földön, amíg elérkezik a végső győzelem, az ítélet napján. (E. H. Gombrich: A művészet története. Gondolat Kiadó, Budapest, 1983. 130. o.)
A 12. század végén és a 13. század elején épült katedrálisokat, püspöki templomokat olyan óriási méretűre tervezték, hogy csak nagyon kevés készült el a kitűzött időre. De bár az évtizedek során sokat változtattak az eredeti elgondoláson, ma is lenyűgöző hatású az ilyen csúcsíves templom belseje. Pusztán méreteivel is eltörpít mindent, ami gyarló emberi. Nem könnyű elképzelni, hogy hatott azokra, akik addig csak a szigorú, súlyos román templomokat ismerték. A „harcoló egyház” jelen volt a régi stílusú templomban is, a hívő, mikor belépett, biztonságban érezte magát a Gonosz ellen. De itt, az Isten új, csúcsíves házában egészen mást érzett, egészen új világba pillanthatott be. A zsoltárokból, szentbeszédekből jól ismerte a mennyei Jeruzsálemet, a drágakőből vágott kapukat, a színarany és üveg házsorokat (János Jelenése, 21.), és ez a látomás most leszállt a mennyből a földre. (E. H. Gombrich: A művészet története. Gondolat, Budapest, 1983.,144.)
- Milyen jelentéstartalmat fedez fel a művészettörténész a román és a gótikus építészetben?
- Mit sugalltak szerinte ezek az építészeti stílusok a korabeli embereknek?
- Hogyan értelmezhető a „harcoló egyház” kifejezés ebben a szövegkörnyezetben?
Rá@dás
Egy híres szerelmespár a 12. századból
Kitekintő
Az inkvizíció
Az inkvizíció célja az volt, hogy a megtévedteket – akár kényszerrel (erőszakkal) is – visszatérítsék az üdvösséget garantáló egyház soraiba. A különböző ügyek kivizsgálását az inkvizíció állandó megbízottjai, az inkvizítorok végezték, akik előre meghatározott eljárásmód alapján vizsgálódtak. A kihallgatásnál a vádlottat igyekeztek körmönfont módon ellentmondásokba keverni, megzavarni. A gyanúsított ezt követően börtönbe került, ahol az inkvizítor kínvallatás segítségével próbált fényt deríteni a „sötét titkokra”. A kegyetlen kínzóeszközökkel (vallatólétrával, kínpaddal, vasszűzzel, spanyolcsizmával stb.) végrehajtott kihallgatások idővel beismerő vallomásra bírták a vádlottakat. A tortúra (meghatározott kínzások sorozata) során a meggyötört áldozatok bármilyen képtelen vádat hajlandók voltak magukra vállalni.
- Vitassuk meg, valóban veszélyesek voltak-e az eretnekek a fennálló rendre!
- Érveljünk a szabad véleménynyilvánítás jogán az eretnekek mellett!
- Keressünk indokokat az egyházi álláspont mellett!
Összegzés
Okok és következmények
- Miért volt meghatározó az egyház szerepe a középkori oktatásban?
- Minek volt köszönhető az egyetemek megszületése és elterjedése?
Történelmi jelentőség
- Milyen hatással volt Arisztotelész a középkori oktatásra?
- Miért játszott fontos szerepet Aquinói Szent Tamás a tudomány fejlődésében?
Változás és állandóság
- Mely stílusjegyek alapján lehet elkülöníteni a román és a gótikus építészetet?
- Melyek voltak a kultúra fejlődésének jelei a virágzó középkorban?
Történelmi interpretáció
- Vitassuk meg, miért terjedt el a „sötét középkor” kifejezés! Mennyire helytálló ez a negatív értékelés a középkorról?