- Idézzük fel, mit tanultunk irodalomórán a Bibliáról!
- Milyen körülmények között keletkezett?
- Meséljünk el néhány bibliai történetet!
- Mi jellemezte a mezopotámiai és az egyiptomi vallást?
A zsidók történeteHogyan jött létre az ókori Izrael?
A zsidó törzsek egy része feltehetőleg Észak-Mezopotámiából érkezett Kánaánba. A héber Biblia szerint a későbbiekben a zsidó törzsek Egyiptom deltavidékére települtek, ahonnan a Kr. e. 13. század folyamán vándoroltak vissza Kánaánba. Ezt a kivándorlást beszéli el a héber Bibliában Mózes története.
A tizenkét törzs kezdetben még nem alkotott egységes államot, a törzseket az Úr, a Szináj-hegyi Jahve kultusza fogta szövetségbe. Az egységes állam a Kánaánban élő népekkel (filiszteusok) vívott harcok során jött létre. A Kr. e. 10. század volt a zsidó állam virágkora, előbb Dávid, majd fia, Salamon uralkodott. Dávid a törzseket Júda vezetésével egyesítette, fővárosának pedig Jeruzsálemet tette meg.
Salamon az adóbevételekből és a kereskedelem hasznából építette fel az első jeruzsálemi templomot, és ott helyezte el a frigyládában a tízparancsolat két kőtábláját. A két részre szakadt állam északi részét, Izraelt az asszírok, a délit, Júdát a babiloniaiak pusztították el. A fogságból visszatért zsidóság újjáépítette Salamon lerombolt templomát, néhány évtizeddel később Jeruzsálem városfalait, és esküvel erősítette meg a Tóra (Mózes öt könyve) tiszteletét.
| Kr. e. 721: Izrael pusztulása | Területét a terjeszkedő asszírok foglalták el, népét elhurcolták. Júda adófizetéssel kerülte el a megszállást. |
| Kr. e. 586: Júda törzseit Dél-Mezopotámiába telepítették | Az Újbabiloni Birodalom uralkodója, Nabú-kudurri-uszur elfoglalta Jeruzsálemet, lerombolta Salamon templomát, és a meghódított vidékek lakóinak egy részét áttelepítette, hogy ellenállásukat megtörje. |
| Kr. e. 586–539: a zsidók babiloni fogsága | A fogság akkor ért véget, amikor a perzsa Kürosz elfoglalta Babilont, Júda korábbi lakói visszatérhettek hazájukba, és újjáépítették a jeruzsálemi templomot (Kr. e. 516). Júda királysága, ahogy a térség többi állama is, a következő évszázadokban nagyobb hódító birodalmak fennhatósága alá került. Előbb a perzsák, majd Kr. e. 331-tól pedig Nagy Sándor és utódai uralták a térséget. |
Annak az aranynak a súlya, amely Salamonnak egyetlen esztendőben befolyt, 666 talentumra rúgott, nem számítva, amit a karavánoktól, a kereskedők hasznából, az idegen királyoktól és az ország helytartóitól kapott. Salamon király háromszáz nagy pajzsot is veretett aranyból; mindegyik pajzsra 600 arany sékelt fordított.
Salamon harci szekereket és lovakat is szerzett; 1420 szekere volt és 12 000 lovasa. A szekérvárosokba telepítette őket, és a király közelébe, Jeruzsálembe. A király elérte, hogy annyi volt az ezüst Jeruzsálemben, mint a kavics. Azután azt is elérte, hogy cédrusfából is annyi volt, mint a vadfügefa, amely a síkságon nő. A lovakat Kilikiából szállították Salamonnak, a király kereskedői hozták őket Kilikiából pénzért. Egy szekeret 600 ezüst sékelért szállítottak Egyiptomból, egy ló pedig 150-be került. (1. Királyok 10.)
- Mekkora volt Salamon évi jövedelme, ha egy zsidó talanton (talentum) kb. 43 kilogramm ezüst (3600 sékel)?
- Egy sékel 8,4 gramm. Hány gramm ezüstbe került egy ló és egy szekér? Hány szekeret és hány lovat vehetett Salamon az évi jövedelméből?
- Honnan származott Salamon jövedelme?
- Mely országokkal kereskedett Salamon?
A zsidó vallásMilyen lépésekben alakult ki a zsidó monoteizmus?
A zsidó vallás legfontosabb jellegzetessége és egyben újdonsága az egyistenhit, a monoteizmus volt. Egy-egy városnak és vidéknek korábban, más népeknél is lehetett kiemelkedő jelentőségű védő istene, de annak tisztelete nem zárta ki a más istenek létében való hitet. A zsidók Istene viszont kizárta, sőt bűnnek tekintette azt.
A Mezopotámia felől érkező zsidók hozták magukkal Ábrahám történeteit, az Egyiptomból történő bevándorlás után pedig Mózes törvényei, a tízparancsolat és a Sínai- (héberül: Szináj-) hegyi Jahve épült be a héber Bibliába. (Jahve nevének jelentése: ’létező, létrehozó, örökkévaló’, de a szó töve egy sivatagi viharisten alakját idézi.) A héber Biblia legkorábbi részei Mózes öt könyvében (héberül: Tóra; jelentése: ’törvény, tanítás’) maradtak fönn, és a Kr. e. 9–8. századra nyúlnak vissza. A teljes héber Biblia (Ószövetség vagy Ótestamentum) a Kr. e. 2. századra alakult ki, és szövege, néhány kisebb betoldást nem számítva, napjainkig változatlan maradt.
A vallás előírásai szabályozzák a zsidók életét. Kerülniük kell bizonyos ételek (disznóhús, pikkelytelen halak) fogyasztását. Megtartják a heti pihenőnapot, a szombatot (héberül sabbat). Legfontosabb ünnepeik több napon át tartanak. A Pészah a tavasz és a szabadság, a decemberi Hanuka pedig a fény ünnepe.
Az egész Sínai-hegyet beborította a füst, mivel az Úr tűzben szállt le rá. Mózes beszélt és az Úr felelt neki a mennydörgésben.
Az Úr ezeket jelentette ki: Én vagyok az Úr, a te Istened, én hoztalak ki Egyiptom földjéről, a szolgaság házából. Senki mást ne tekints Istennek, csak engem. Ne csinálj magadnak faragott képet vagy hasonmást arról, ami fent van az égben, vagy lent a földön, vagy a vizekben a föld alatt. Ne borulj le ilyen képek előtt, és ne tiszteld őket, mert én, az Úr, a te Istened, féltékeny Isten vagyok. (2 Mózes 19–20.)
Ne egyetek semmiféle véreset, ne foglalkozzatok jóslással és varázslással… Tartsátok meg szombatomat, és tiszteljétek szentélyemet. Én vagyok az Úr… Becsüld meg az ősz fejet, add meg a tiszteletet az öregnek és féld Istenedet. Én vagyok az Úr. Ha idegen lakik veletek földeteken, ne bántsátok. A veletek lakó idegen olyan legyen számotokra, mint a közületek való, és szeresd úgy, mint saját magadat, hiszen ti is idegenek voltatok Egyiptom földjén. Én vagyok az Úr, a ti Istenetek. (1 Mózes 11.)
- Hogyan értelmezhető az Istennel kötött szövetség?
- Mi a zsidók kötelessége?
- Mivel indokolja az Úr az idegenek befogadást?
- Hogyan kell viselkedni az idősekkel?
A héber Bibliában az Úr szerető Atya, aki megbocsát a bűnösöknek, és aki törvényeivel megteremti népe számára az erkölcsös cselekvés kereteit. A politeista teremtésmítoszokkal szemben a Biblia hangsúlyozza, hogy az erkölcsi öntudatosodás az emberré válás döntő mozzanata. Erre utal Ádám és Éva története is, akik „olyanok lettek, mint Isten: jónak és rossznak tudói”. A tízparancsolat az egyetemes emberi erkölcs alapértékeinek törvényi pontokba szedett foglalataként azt bizonyítja, hogy a zsidó és a keresztény vallás erkölcsi felfogása egy tőről fakad.
A Kr. e. 8. század végén már az Úr az egyetlen Isten, aki a sötétséget és a világosságot teremtette, minden az ő tervének megfelelően működik, a többi nép „istene” pedig nem más, mint fából, kőből faragott bálvány. Az ilyen bálványok tiszteletét az egyik legsúlyosabb bűnnek tekintették.
A tízparancsolat (rövidítve):
- Ne legyenek más isteneid!
- Ne készíts szobrot, sem képet!
- Ne mondd ki ok nélkül az Úr nevét!
- Tartsd meg szombat napját!
- Tiszteld apádat és anyádat!
- Ne gyilkolj!
- Ne törj házasságot!
- Ne lopj!
- Ne tégy más ellen hamis tanúságot!
- Ne kívánd azt, ami másé!
- Miért tiltja a szobrok és képek készítését a 2. parancs?
- Mire használták az egyiptomiak az istenszobrokat?
Az ókori FöníciaMiért váltak híressé a föníciaiak?
A Földközi-tenger keleti partvidékén már a bronzkorban fejlett civilizáció alakult ki. A Szíria és Mezopotámia felől érkező karavánutak itt érték el a tengert. A tengeri kereskedelem – mivel az iránytűt még nem ismerték – a part mentén zajlott. Az Ázsia felől érkező ón, ólom, az afrikai elefántcsont, a ciprusi réz, a libanoni cédrusfa, az egyiptomiak és krétaiak termékei mind helyet kaptak a föníciai kereskedőhajókon.
Fönícia területén gazdag kereskedő-városállamok virágoztak (Büblosz, Szidón, Türosz). A föníciaiak legfontosabb kulturális újítását a betűírás kialakítása jelentette, a 22 betűs (mássalhangzókat rögzítő) ábécé a büblosziak találmánya volt.
A Kr. e. 8. században asszírok hódították meg a szíriai–föníciai partvidéket. Az asszíroknak is szükségük volt a tengeri kereskedelmet kezükben tartó föníciaiakra, így nem akadályozták nyugati terjeszkedésüket. A hagyomány szerint föníciai hajósok alapították meg Karthágót (Kr. e. 9. század). Nemsokára kereskedelmi telepeik hálózták be Észak-Afrika, Szicília, Szardínia és Hispánia partvidékeit is. Kiváló és bátor hajósok voltak, a világon elsőként körülhajózták Afrikát.
Kitekintő
A föníciai bíbor
A föníciai bíborfestés alapanyagául a tüskés bíborcsiga (Murex brandaris) mirigyének váladékát használták. Idősebb Plinius szerint fémkádakban hevítették tíz napig, és sót adtak hozzá. A színárnyalatot vizelet hozzáadásával lehetett változtatni. 1,5 gr festék kinyeréséhez mintegy 12000 csigára volt szükség. A bíbor színének hét különböző árnyalatát tudták előállítani, és ezek közül csak az egyik volt a mélyvörös. Türosz városa mellett valóságos bíborcsigadombokat találtak a régészek.
Nézzünk utána, hol élnek Fönícián kívül bíborcsigák! A leírás alapján olcsó vagy drága lehetett-e bíborfesték? Volt egy bizánci császár, akit Bíborbanszületett Kónsztantinosznak hívtak. Nézzünk utána, hogy miért! Kinek a művére hivatkozik az összefoglalás, és milyen könyvet írt? Könyvünk melyik fejezetében szerepel?
Afrika körülhajózása
„Nekósz egyiptomi király (610–595) föníciai hajósokat küldött ki azzal a megbízatással, hogy kerüljék meg Libüát (Afrikát), és addig hajózzanak visszafelé Héraklész Oszlopai (Gibraltár) mellett, amíg elérik a Földközi-tengert, úgy térjenek vissza Egyiptomba. A föníciaiak el is indultak a Vörös-tengerről és végighajóztak a déli tengeren. Mikor beállt az ősz, partra szálltak és bevetették azt a földet, ahová éppen vetődtek, és ott maradtak aratásig. A gabona learatása után aztán továbbmentek, két évig hajóztak, a harmadikban megkerülték Héraklész Oszlopait, aztán megérkeztek Egyiptomba. Azt állították – én ugyan nem hiszem el, de más talán igen –, hogy miközben körülhajózták Libüát, a Napot jobb kéz felől látták.” (Hérodotosz 4. könyv 42.)
- Melyik tengerről indulhattak el Egyiptom területéről a föníciai hajósok kelet felé?
- Milyen vonalon kellett áthaladniuk, hogy nyugatra hajózva jobb kéz felől láthassák a Napot?
- Mi mutatja a leírásban, hogy Hérodotosz nem hitt el mindent forrásainak?
- Mi bizonyítja a történetben, hogy a föníciaiak valóban megkerülték Afrikát?
Összegzés
Történelmi jelentőség
- Miben különbözött a zsidóság vallása az ókori Kelet többi népétől?
- Miért van különleges kultúrtörténeti jelentősége a föníciai írásnak?
Változás és folytonosság
- Hogyan alakult ki a zsidó egyistenhit?
- Milyen földrajzi adottságoknak volt köszönhető Fönícia gazdagsága?
Fogalomtár
- héber Biblia
- Héberül Tanakh, a Biblia első, héberül írt része, amely a zsidóság ókori hagyományait foglalja össze a világ teremtésétől kezdve.