- Mely népek körében terjedt a leggyorsabban a kereszténység az 1. században?
- Miért üldözték a rómaiak a keresztényeket?
- Mivel foglalkozott egy pontifex maximus?
- Miért osztották ketté, majd négy részre a birodalmat?
- Miért csökkent Róma jelentősége?
- Mely népek támadtak a Római Birodalomra?
A kereszténység helyzetének megváltozásaHogyan vált államvallássá a kereszténység?
Diocletianus keresztényüldözéseinek főleg a birodalom keleti felén estek ezrek áldozatául. Nyugaton Constantinus – aki apját követte a caesari tisztben – nem rendelt el üldöztetést. Itáliában legyőzte ellenfelét, majd egy évvel később, 313-ban a keleti császárral, Liciniussal együtt Milánóban rendeletet, úgynevezett edictumot adott ki. Ebben nemcsak beszüntette a keresztényüldözést, hanem a többivel egyenrangú vallássá tette a keresztény vallást, és elrendelte az elkobzott keresztény templomok és más javak visszaszolgáltatását. Constantinus ekkor még biztosan nem volt keresztény, megtérését a keresztény történetírás elbeszélése a halálos ágyához köti.
Felismerte azonban, hogy a vallásüldözések nem meggyengítették, hanem alaposan megerősítették az egyházat. A birodalomnak szüksége volt az egyre népesebb keresztény közösség támogatására. Azzal is kedvezett nekik, hogy elrendelte a vasárnapot heti pihenőnapnak.
Volt azonban egy kereszténységet gyengítő feszültség, amelyet pontifex maximusként neki kellett enyhítenie. Az egymással vetélkedő, sőt kifejezetten ellenséges keresztény irányzatokat 325-ben meghívta a nikaiai (latinosan nicaeai) egyetemes zsinatra. A császár mint a birodalom főpapja elnökölt. A zsinat döntése értelmében elfogadták a Krisztus isteni természetéről szóló Szentháromság-tani dogmát, és eretneknek nyilvánították azokat, akik Krisztust embernek vagy csak részben istennek tekintették. A megerősödött egyház a birodalom igazi támaszává vált.
Azokban a városokban, ahol a keresztények többségbe jutottak, bezárták a pogány szentélyeket, sőt volt, ahol üldözték a pogány vallásokat. Az egyházszervezet a birodalom provinciáinak mintájára épült ki. Öt központját (Róma, Konstantinápoly, Jeruzsálem, Alexandria és Antiochia) öt egyenrangú pátriárka irányította. Alattuk helyezkedtek el a hierarchiában az érsekek vagy metropoliták, alattuk pedig az egyes városok püspökei. A városokon belüli közösségek élén a városok papjai álltak. Nagy Theodosius császár 391-ben államvallássá, vagyis a birodalom kizárólagos vallásává nyilvánította a kereszténységet, és bezáratta a pogány szentélyeket. Így szűnt meg például az olümpiai Zeusz kultusza, és vele együtt az olimpiai játékok.
Mind a keresztények, mind pedig mindenki más is megkapja tőlünk a lehetőséget arra, hogy ki-ki szabadon követhesse azt a vallást, amelyiket akarja. Nem szabad megengedhetőnek tartanunk a szabad választás megtagadását bárkitől is, akár a keresztények hitének, akár egy olyan más vallásnak szenteli a lelkét, amelyet önmaga számára a legalkalmasabbnak ítél, hogy a legfőbb istenség, akinek tiszteletét tiszta elmével vállaljuk, szokásos támogatását és jóindulatát mindenben megadhassa nekünk… Ha korábban valaki azokat a helyeket, ahol azelőtt összegyűlni szoktak, és amelyekre eddig hivatalodba eljuttatott leveleinkben is bizonyos előírás vonatkozott, akár kincstárunktól, akár bárki mástól megvásárolta, most ugyanezeket szolgáltassa vissza a keresztényeknek vételár vagy bármilyen ellenérték követelése nélkül, minden kibúvót és bizonytalanságot mellőzve. (Milánói edictum; 313)
- Mit enged meg a keresztényeknek Nagy Constantinus rendelete?
- Mit enged meg a rendelet a többi vallásnak?
- Mit szolgáltat vissza a rendelet a keresztényeknek?
Semmilyen személy, bármilyen származású és bármely rendhez tartozó legyen is, bármilyen méltóságban áll, bármely hatalommal vagy tekintéllyel rendelkezik, akár előkelő születésű, akár pedig származását, társadalmi helyzetét és vagyonát nézve az alacsony rendűek és semminek tekinthető emberek közé tartozik is, semmilyen városban nem vághat le bármilyen ártatlannak látszó áldozatot sem az élettelen bálványoknak, magánlakásában sem áldozhat illatszerrel, nem gyújthat tiszteletükre fényt, nem tömjénezhet nekik, és nem tisztelheti őket virágkoszorúval. Amennyiben valaki áldozat bemutatása céljából állatot merészelne levágni, vagy az állatok beleit tanulmányozná, a felségsértési perek eljárásához hasonló módon bárkinek a bejelentése alapján vád alá helyezhető, és megkapja méltó büntetését […]. (Theodosius rendelete; 391)
- A keresztények vagy a pogányok áldoztak bárányt vagy más állatot az oltáron?
- Mik lehetnek az élettelen bálványok? Mit ír erről a tízparancsolat?
A népvándorlás megindulásaMilyen következményekkel jártak a hunok támadásai?
A hunok Kelet-Ázsia felől nyugat felé vándorolva sok kisebb-nagyobb népet mozdítottak ki addigi szállásterületükről. A hunok elől menekülő, illetve a hunokkal szövetségre lépő törzseken kívül különböző germán törzsek (például frankok, gepidák, vandálok és longobárdok) özönlötték el a Nyugatrómai Birodalom határvidékét. A gótok védelmet kértek a Római Birodalomtól. A gótokat a keleti birodalomrészben akarták letelepíteni, de a megalázó bánásmód miatt fellázadtak, és még a császár is elesett a velük vívott hadrianopoliszi csatában. A kereszténységet államvallássá tévő Nagy Theodosius 395-ben végrendeletileg két fia között osztotta meg a Római Birodalmat, amelyet – egy rövid életű kísérlettől eltekintve – többé nem sikerült egyesíteni.
A két birodalom érdekei gyakran eltértek egymástól. A keletiek például úgy szabadultak meg a gótoktól, hogy ráeresztették őket a nyugati birodalomrészre, és azok 410-ben Róma városát is elfoglalták és kifosztották. A pannoniai határ átszakadt, és germán népek zúdultak rá Itáliára és Hispániára. A vandálok még Afrikába is átkeltek, és onnan intéztek támadást Itália, sőt Róma ellen (455). A mai napig használt vandál pusztítás kifejezés jól mutatja, hogyan bántak az elfoglalt területekkel. A Brit-szigeteket az angolok és a szászok népesítették be a rómaiak kivonulása után.
A 4. század közepén minden eddiginél veszedelmesebb nép érkezett keletről: a hunok. A hun népről nagyon keveset tudunk, nyelvüket nem ismerjük. (Van, aki török, és van, aki iráni népnek tekinti őket. Ennek eldöntésében a nagyon szűkös névanyag és mindössze a négy ismert hun szó keveset segít.) A hunok, mint minden sztyeppei birodalom, hólabdaszerűen növelték hadseregüket. Ahogy vonultak nyugatra, minden hozzájuk csatlakozó néptől elvárták, hogy velük harcoljon. Ez a szervezeti forma gyorsan hozott létre hatalmas sereget, de egy vereség vagy egy erőskezű vezető halálakor az egész szövetség darabokra hullott.
A különböző útjukba került népek eltérően viselkedtek. A nyugati gótok római területre menekültek, a keleti gótok és a frankok Attila szövetségesei lettek. Attila hun király (434–453) központját az elfoglalt Pannoniában építette ki. Testvére, Bleda vagy Buda halála után az egész birodalom irányítása az ő kezébe került. Itáliába szinte akadály nélkül tudott bevonulni. Egy legenda szerint a római pápa tudta csak rábírni, hogy Róma városát megkímélje.
Róma bukásaMilyen körülmények között szűnt meg a császári hatalom Nyugaton?
A birodalom keleti területeit kevésbé sújtották a népvándorlás támadásai. A gazdaság is fejlettebb volt. Constantinus elhatározta, hogy a hatalmas birodalomnak Keleten is épít egy fővárost, amelyet magáról Konstantinápolynak (Constantin városa) nevezett el, és halála után itt temették el. Bár a cél az volt, hogy a két központból könnyebben szervezzék meg a határok védelmét, az eredmény egészen más lett. A Rómával egyenrangú második főváros fontos kereskedelmi útvonalak mellett feküdt, közel esett hozzá a dunai és a keleti határ is. A keleti birodalomrész gazdasága, népessége az új fővárost egyre jelentősebbé tette, míg Róma veszített népességéből, és a császári központ szerepét Milánó, majd a jobban védhető Ravenna vette át.
A hadsereg fenntartása céljából túladóztatott, nagyrészt már különböző germán törzsekből álló hadsereggel védekező nyugati állam még egyszer meg tudta mutatni az erejét. A Pannoniában megtelepült Attila hun vezér Gallia közepéig nyomult be hadseregével. A jórészt már nyugati gótokból és frankokból álló római sereg 451-ben Catalaunumnál visszafordulásra késztette Attilát, aki rövidesen meg is halt (453).
Attila halála után a szövetségesek fellázadtak, és a hunok feladták Pannoniát, majd kivonultak a Kárpát-medencéből. A székelyek mondai hagyománya szerint a székelység az Erdélyben maradt hun vitézektől, Csaba királyfi népétől származik.
A Nyugatrómai Birodalom alig több mint húsz évvel élte túl Attilát. Az utolsó nyugatrómai uralkodó egy germán vezér, Orestes fia volt. Apja nagy jövőt szánt neki, ezért Róma alapítójáról és első császáráról Romulus Augustusnak nevezte el. A császár még gyerek volt, ezért Augustulusnak (Augusztulusz), kicsi Augustusnak becézték. Rövid uralkodása úgy ért véget, hogy egy másik germán vezér, Odoaker 476-ban elfoglalta Ravennát, és a fiút megfosztotta a hatalmától. A kis Romulust vidékre küldte, ahol még évtizedekig élt egy kolostorban. Odoaker felvette az Itália királya címet. A Nyugatrómai Birodalom története ezzel véget ért. A birodalom keleti része azonban még közel ezer esztendeig fennállt.
Ha támadás éri őket, ék alakban vonulnak csatába, közben ijesztő harci kiáltásokat hallatnak. Mivel könnyen és gyorsan mozognak, szántszándékkal szétszóródva oly hirtelen csapnak át támadásba, hogy rendezetlenül is roppant vérengzést okozva száguldoznak, de nagy sietségük miatt sem megerősített hely, sem az ellenséges tábor fosztogatása közben nem látni őket. Meg is érdemlik a világ legfélelmetesebb harcosainak hírét, mert messziről, éles csontheggyel ellátott, csodálatos ügyességgel összeillesztett nyilakkal lődöznek. (Részlet Ammianus Marcellinus Róma története című művéből)
Mi jellemzi a hunok harcmodorát?
Kitekintő
Attila sírja
A 453-ban váratlanul meghalt Attila temetéséről azt olvashatjuk Gárdonyi Géza A láthatatlan ember című regényében (1902), hogy a hun fejedelmet hármas koporsóban, a Tisza medrében temették el. Attila temetésének leírása csak egyetlen ókori forrásban, Jordanes krónikájában maradt fenn:
Miután ilyen siralmas panaszkodással elsiratták, sírhalma (tumulus) fölött roppant vigassággal halotti tort tartottak és egymással ellentétes dolgokat egybekötve, örvendezéssel vegyes gyászünnepet ültek, majd a földbe rejtett holttestet éjjel és titokban előbb arany, másodszor ezüst, harmadszor vas szemfedővel borítják, ezzel jelölve világosan, hogy mindezek kijártak a leghatalmasabb királynak: a vas, mivel népeket igázott le, az arany és ezüst, mivel mindkét (római) birodalom díszjelvényeit elnyerte. Hozzáteszik még az ellenségek levágása árán szerzett fegyvereket, mindenféle drágakövektől csillogó ékességeket és különféle dísztárgyakat, az udvari fényűzés kellékeit. És hogy távol tartsák ennyi kincstől az emberi kíváncsiságot, a munkára kirendelteket kárhozatos fizetésképpen legyilkolták, azaz a halál az eltemetőknek és az eltemetettnek egyszerre jött el. (Részlet Jordanes A gótok története című művéből)
Mint látjuk, sem a folyóba temetés, sem pedig a hármas koporsó nem található meg Jordanes leírásában. Attilát sírdombba (tumulus) temették el. A hunok amúgy sem ismerték a koporsós temetkezést, a Tisza neve pedig egyáltalán nem szerepel a krónikában. Megtaláljuk viszont egy nyugati gót király, Alarik halálának leírásakor a folyóba temetést:
Míg Alarik fontolgatta, hogy mit tegyen, váratlan haláltól megkörnyékezve hirtelen eltávozott e földi világból. Akit, iránta érzett szeretetükben gyászolva, Cosentina városa mellett a medréből elterelt Busento folyóba temettek – mivel ez a folyó a hegy tövéből a város mellett halad –, tehát e folyó medrének közepén, miután összeterelték a foglyok seregét, helyet ásnak a sírnak, és ebbe a gödörbe eltemetik Alarikot sok kinccsel együtt, majd a vizeket medrükbe visszaengedve, hogy soha senki a helyet fel ne ismerje, a munkásokat mind leöldösték. (Részlet Jordanes A gótok története című művéből)
- Alarik temetése nem 453-ban, hanem 410-ben, és nem a Tisza vidékén, hanem Itáliában zajlott le, a folyóba temetés motívumát azonban nyilván innen kölcsönözte a legendás hagyomány. Honnan származik a folyóba temetés motívuma?
- Jordanes leírásának melyik pontja alapján biztos, hogy Attilát nem temethették folyóba?
- Alarik és Attila temetésének van egy közös sajátossága. Melyik az, és miért?
Összegzés
Okok és következmények
- Miként bontakozott ki a népvándorlás?
- Mik voltak az okai annak, hogy csak a birodalom keleti része élte túl a népvándorlást?
Történelmi jelentőség
- Miért tudott a kereszténység államvallássá válni?
- Miért volt világtörténelmi jelentőségű esemény a Nyugatrómai Birodalom összeomlása?