- Hol alakultak ki az első keresztény közösségek?
- Miért tudott a kereszténység gyorsan elterjedni az első évszázadokban?
- Hogyan vált államvallássá a Római Birodalomban?
A keresztény egyház központjaiMiért növekedett meg a római egyház befolyása?
A kereszténység a 4. század végére államvallássá vált a Római Birodalomban, és a germán törzsek körében is elterjedt. A korai évszázadokban a kereszténységnek öt főbb központja alakult ki (Róma, Konstantinápoly, Jeruzsálem, Alexandria, Antiochia). Mindegyik élén egyenrangú püspökök (pátriárkák) álltak, ám a kora középkorban Róma püspöke, a mindenkori pápa mind nagyobb befolyást szerzett. A Szent Péter apostol által alapított római katolikus egyház tekintélyét nem vonta kétségbe senki, de a pápai elsőség hangoztatása egyre több konfliktushoz vezetett.
[…] Jézus […] megkérdezte tanítványaitól: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?” Így válaszoltak: „Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, Jeremiásnak vagy valamelyik másik prófétának.” Jézus most hozzájuk fordult: „Hát ti mit mondtok, ki vagyok?” Simon Péter válaszolt: „Te vagy Krisztus, az élő Isten Fia.” Erre Jézus azt mondta neki: „Boldog vagy, Simon, Jónás fia, mert nem a test és vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Én is mondom neked: Péter vagy, erre a sziklára építem egyházamat, s az alvilág kapui sem vesznek rajta erőt. Neked adom a mennyek országa kulcsait. Amit megkötsz a földön, a mennyben is meg lesz kötve, s amit feloldasz a földön, a mennyben is fel lesz oldva.” (Jézus szavai Péter apostolhoz; Máté 16. A Péter görögül Petrosz; a petra görög szó jelentése: ’kőszikla’.)
Értelmezzük Jézus szavait! Miért e mondatok adják majd meg a római egyház tekintélyét?
A többi központ továbbra is Konstantinápoly befolyása alatt állt, a bizánci császár beleszólhatott teológiai kérdésekbe és az egyház irányításába. Az arabok a 7. században elfoglalták Jeruzsálemet, Antiochiát és Alexandriát, így egyedül Bizánc maradt meg a keleti keresztények legfőbb központjának.
Rómában a császári hatalom bukása után megszűnt minden világi uralom, amely beleszólhatott volna az egyházi központ életébe. Nyugaton a pápa a germán népek (például frankok, szászok) megtérítésére törekedett. A pápai hatalom törékenységét jelezte, hogy az észak-itáliai longobárdok többször is Róma ellen vonultak. Támadásukat a frankok serege hárította el, és a győzelem után a pápaság fennhatósága alá vonta Közép-Itáliát, ezzel kialakult az Egyházi Állam (756). Cserébe a pápa Kis Pippint elismerte a frankok királyának. A két fél szövetsége az egyenrangúságon alapult, és Nagy Károly császárrá koronázásakor (800) teljesedett ki.
A szerzetesség kialakulásaMi jellemezte a kolostorokban élő szerzetesek életmódját?
Az Istennek tetsző életvitel kialakítása minden keresztény számára alapvető erkölcsi feladat. A korai évszázadok remetéi úgy vélték, hogy mindez maradéktalanul a világtól való elfordulás és a testi vágyakról való lemondás révén valósítható meg. Az Egyiptomban elterjedő remetemozgalom mellett a keleti területeken kibontakozott a szerzetesi mozgalom (3–4. század). A kialakuló közösségek a szegénység, a tisztaság és az engedelmesség szabályai alapján szerveződtek.
A kolostorok Nyugaton az 5–6. században jelentek meg. Kezdetben – szabályzat hiányában – gyakoriak voltak a visszaélések, és a közösségek saját elképzeléseik szerint éltek. Ennek az állapotnak vetett véget Nursiai Szent Benedek, amikor monostort létesített az itáliai Monte Cassino magaslatán (529). A Szent Benedek által megfogalmazott regula (szabályzat) beosztotta a bencés szerzetes időrendjét, mindennapjait (közös imádkozás, munkavégzés, étkezés stb.), és meghatározta a kolostor szervezetét, működését (kolostori hierarchia, a szerzetesi magántulajdon elvetése stb.). A bencés szerzetes az „Imádkozzál és dolgozzál!” („Ora et labora”) elve szerint élt.
A tétlenség a lélek ellensége. Ezért a testvérek a megállapított időben foglalkozzanak testi munkával, más órákban pedig szent olvasmányokkal. Úgy hisszük, hogy az időt mindkettő számára következőképpen oszthatjuk be: Húsvéttól október elsejéig menjenek ki a testvérek reggel, és a primától körülbelül tíz óráig végezzék el a szükséges teendőket. Tíztől egészen szextáig olvasással foglalkozzanak. A szexta után pedig, miután fölkeltek az étkezéstől, pihenjenek ágyukon egészen csendben, vagy ha valaki olvasni akar, akként olvasson magában, hogy mást ne zavarjon. A nónát kissé korábban, fél kettőkor mondják, és azután egészen a vesperásig a szükséges munkát végezzék. Ha pedig a helyi viszonyok vagy szegénységük azt kívánná, hogy maguk gyűjtsék be a termést, ne szomorkodjanak, mert akkor igazi szerzetesek, ha saját kezük munkájából élnek, mint atyáink és az apostolok is. De mindez mérséklettel történjék a kislelkűek miatt. (Részlet Szent Benedek regulájából. Prima, szexta, nóna, vesperas: a nap meghatározott időszakaiban a közös imádkozás időpontjai; a prima általában a napfelkeltét, a tercia a 9 óra körüli időpontot, a szexta a delet jelentette.)
- Hogyan élték mindennapjaikat a szerzetesek?
- Mi volt a szerző álláspontja a kétkezi munkáról?
- Milyen szerepet kapott a lelki élet?
Senki se merészeljen az apát rendelése nélkül bármit is adni vagy elfogadni, vagy bármit is sajátjaként bírni; […] minden szükségeset a monostor atyjától várjanak. Ne is legyen semmijük sem, amit az apát nem ad, vagy meg nem enged. […] Ha valakit rajtakapnának, hogy ebben az igen gonosz bűnben találja örömét, figyelmeztessék első- és másodíziglen; ha nem javul meg, büntetéssel sújtsák. Az engedelmesség erényét ne csak az apátnak adják meg mindnyájan, hanem egymásnak is engedelmeskedjenek, abban a tudatban, hogy az engedelmességnek ezen az útján jutnak el Istenhez. Bár az apát és az általa rendelt perjelnek [az apát helyettese] parancsát kell elsősorban tekintetbe venni, és ennek magánparancsot eléje tenni nem engedünk; egyébként a fiatalabbak valamennyien teljes szeretettel és készséggel engedelmeskedjenek az öregebbeknek. (Részlet Szent Benedek regulájából)
- Hogyan viszonyult a regula a magántulajdonhoz?
- Milyen volt a szerzetesi közösség belső felépítése?
A bencések a kora középkor évszázadaiban jelentős szerepet játszottak a hittérítésben és az írásbeliség megőrzésében. A szerzetesek egyik fő feladata a régi szövegek (ókori szerzők munkái) lemásolása volt. A kódexmásolók a már-már porladozó kódexekből át tudták menteni az utókor számára az antikvitás örökségét.
A pápaság sötét évszázada és a clunyi reformMiért vált szükségessé az egyház megújítása?
A 10. században a pápaválasztás az egymással vetélkedő római nemesi családok kezébe került, akik gyakran alkalmatlan személyt emeltek a magas méltóságba. A Szentszék tekintélyvesztését súlyosbította néhány főpap világias, erkölcstelen életmódja. A korban általánossá vált az egyházi méltóságok megvásárlása (szimónia), így akár képzetlen személyek is pozícióba kerülhettek. Az általános züllés ellen a bencés szerzetesrenden belül a burgundiai Cluny kolostorából megújulási mozgalom bontakozott ki. A clunyi reform az egyház szabadságát, vagyis a világi hatalom háttérbe szorítását, a pápai uralom megerősítését támogatta. A reformeszme az egyház megtisztítását (például a szimónia eltörlését) és az erkölcsös életmódot a papi nőtlenség, vagyis a cölibátus bevezetését sürgette.
Megjelent együttesen az egész bambergi papság küldöttsége is. Előadták panaszukat, és a római pápa (bűnös) türelmét hevesen támadták, amiért az Isten egyházát oly sokáig engedi beszennyezni egy eretnek emberrel való közösködéssel, aki nem mint pásztor az ajtón, hanem mint tolvaj és rabló a simoniakus eretnekség útján és rengeteg pénz elszórásával tört be a juhok aklába; aki elődje, Miklós pápa előtt oly nagy bűnt titkolt el, és – mint mondani szokás – a tüzet karddal, az eretnekség vádját hamis esküvel uszította meg, aki a püspöki katedrát és a szent hitszónoklás szolgálatát a szent kánonok ellenére teljesen tudatlanul, szemérmetlenül foglalta el, aki püspöksége előtt az összes főbűnökkel és mindenféle gaztettel nevezetessé és hírhedtté tette magát; aki Mainz városában, ahol felnevelkedett, az üzérkedő és uzsoráskodó mesterséget, melybe gyermekségétől fogva beletanult, miután a mennyei talentumok kezelőjévé tették, még szorgosabban gyakorolja, úgyannyira, hogy az egyházmegyéjében fekvő apátságokat és egyházakat, melyeket rútul kaparintott meg, a legrútabb módon áruba bocsátja […]. (A bambergi papság vádja Germanus püspök ellen; 1075)
- Hogyan került az említett püspök az egyházmegye élére?
- Miért volt személye eleve alkalmatlan a főpapi pozícióra?
- Milyen szörnyű tetteket hajtott végre?
- Nézzünk utána, melyek a főbűnök a katolikus egyház szerint!
Az egyházszakadásMilyen ellentétek alakultak ki Róma és Bizánc között?
A kora középkorban Konstantinápoly kulturálisan eltávolodott a Nyugattól. A hivatalos latin nyelvet felváltotta a görög, és nem csitultak az ókor óta jellemző dogmatikai viták sem. Sokszor véres utcai zavargásokkal járt együtt egy-egy vitatott teológiai kérdés. Keleten kialakult a saját görög nyelvű szertartásrendszer és a világtól elhúzódó szerzetesség. A templomokban a bibliai jelenetek ábrázolását ikonok váltották fel. Bizánc mind több hittételben nem értett egyet Rómával, és a kapcsolatok néha évtizedekre is megszakadtak.
A kora középkor végét már a pápával folytatott heves teológiai-dogmatikai viták jellemezték. A bizánciak nem ismerték el a pápai főséget, elvetették a pápai tévedhetetlenség dogmáját, és nem fogadták el a tisztítótűz (purgatórium) tanát sem. Mindezt politikai rivalizálás is kísérte a balkáni népek (szlávok) megkeresztelése során. Az egyházszakadást végül egy teológiai nézeteltérés idézte elő 1054-ben, a két központ kölcsönösen kiátkozta egymást. Innentől kezdve önálló ortodox, görögkeleti és római katolikus egyházról beszélhetünk.
A szerzetesek világaHogyan kapcsolódtak be a művelődésbe a szerzetesrendek?
A 11. századtól számos szerzetesi közösség szakadt el a bencés rendtől. Az eredeti Szent Benedek-féle regulát felújították, sokszor kiegészítették egyéb szigorú szabályokkal (például a némasági fogadalommal a karthauziaknál). A létrejövő rendek gyakran elhúzódtak a világtól, de az aktív munka kötelező maradt számukra. A ciszterci rend mintagazdaságai nemcsak kifejlesztették az új mezőgazdasági módszereket, de az ismereteket Közép-Európába is elvitték.
A 13. század elején megjelenő kolduló rendek evangéliumi szegénységet hirdettek. A Szent Domonkos által alapított Domonkos-rendek és az Assisi Szent Ferenc által alapított ferencesek főleg prédikáló-hittérítőként léptek fel a városokban, később mindkét rend szerzetesei tevékeny részt vállaltak az egyetemi oktatásban is.
I. Egyetlen kolostor se épüljön városokban, várakban, külvárosokban, csakis emberektől távoli, kevéssé látogatott helyen.
II. Hogy az apátságok között a megbonthatatlan egység ne szűnjön meg, és állandóan fennmaradjon, elrendeljük mindenekelőtt, hogy Szent Benedek Regulája legyen mindenki számára közös, és azonos módon tartsák be. Kötelesek ugyanazokat a könyveket használni az isteni offíciumoknál. Végül mindenkire azonos étkezési és öltözködési, továbbá életviteli előírások vonatkoznak. […]
IV. Az öltözet egyszerű, durva, festetlen anyagból, prém nélkül készüljön. Alatta vászoning, ahogyan a szabályzat előírja.
V. Rendünk szerzeteseinek tápláléka kétkezi munkából, azaz földművelésből és állattenyésztésből származzék […]. (Részlet a ciszterci rend regulájából, 1134)
- Milyen életmód jellemezte a ciszterciek mindennapjait?
- Min alapult a rend szabályzata?
Kedves testvéreim és fiacskáim! Ne szégyelljetek adományért menni, mert az Úr szegénnyé lett értünk ebben a világban. Ezért választottuk az ő és legszentebb édesanyjának példájára az igazi szegénység útját. Ez a mi örökségünk, melyet Urunk, Jézus Krisztus szerzett meg nekünk és hagyott ránk, és mindazokra, akik példája nyomán szent szegénységben akarnak élni. (Részlet Szent Ferenc perugiai legendájából)
- Milyen életmódot hirdetett Szent Ferenc?
- Milyen eszmei háttere volt ennek?
- Hogyan látták el magukat a ferences szerzetesek?
Összegzés
Okok és következmények
- Milyen okai voltak az egyházszakadásnak?
- Milyen okai és következményei voltak a clunyi mozgalomnak?
Történelmi jelentőség
- Hogyan épült ki a pápai főhatalom?
- Miért van máig ható következménye az egyházszakadásnak?